BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Pang a hazai kártyapiac

Másfél százalékkal csökkent az első fél évben a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma, így ez az üzletág sem úszta meg a gazdasági válság hatásait – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közölt statisztikáiból. A visszaesés ugyanakkor nem túl jelentős: a jegybank adatai szerint június végén 8,8 millió bankkártyát tartottak nyilván a hazai piacon, ez 134,5 ezerrel kevesebb a fél évvel korábbinál.

A darabszám mérséklődése egyértelműen a hitel- és terhelési kártyák számlájára írható, amelyek száma csaknem tizedével csökkent, és már nem érte el az 1,6 millió darabot. (A csak a számlán lévő összeg erejéig terhelhető betéti kártyáké, ha elenyésző mértékben is, de még növekedett az első fél évben.)

Az MNB szerint két tényezővel indokolható a bankkártyák, különösen a hitelkártyák számának mérséklődése: egyrészt több kártyabirtokos ügyfél bontja fel még érvényes szerződését azzal az indokkal, hogy megszűnt a munkahelye, nincs rendszeres jövedelme, így a plasztik fenntartása feleslegessé vált. Másrészt maguk a bankok is óvatosabbak lettek a lejárt kártyák megújításakor, és a nem megbízhatóan teljesítő ügyfelekkel felbontják a szerződést.

A kártyaszám csökkenése persze nem érhette váratlanul a piaci szereplőket, hiszen ők maguk is jóval kevesebb új konstrukcióval álltak elő, mint egy-két évvel korábban: az idén kibocsátott hitel- és betétikártya-konstrukciók száma is tíz alatt maradt.

A kedvezőtlen gazdasági környezet hatásai a forgalmi adatokon is egyértelműen látszanak. A magyar kártyabirtokosok által generált hazai és külföldi forgalom – beleértve a készpénzfelvételt és -befizetést, illetve a vásárlást is – 3300 milliárd forintot tett ki az első fél évben, szemben a megelőző hónap több mint 3600 milliárdos értékével. Ez még azt figyelembe véve is komoly visszaesésnek számít, hogy az első fél évek forgalma – szezonális okokból – mindig alacsonyabb valamivel, mint az év második feléé. A készpénzfelvételek értéke pedig gyakorlatilag a 2006 végi szintre esett vissza, egyedül az a biztató, hogy a vásárlásoknál arányaiban jóval kisebb visszaesést regisztrált az MNB.

Ami pedig a kártyákkal lebonyolított műveletek átlagos értékét illeti, ott szintén nem túl biztatók az első féléves adatok. A hazai kártyabirtokosok átlagosan 42,8 ezer forint értékben vettek fel készpénzt 2008 első felében, ez bő kétezer forinttal kevesebb a 2008 második felében kalkulált értéknél, a bázisidőszaki adattal pedig gyakorlatilag megegyezik. A vásárlásoknál néhány száz forinttal – 7555-re – csökkent az átlagos összeg, igaz, ebben szerepet játszhatott az is, hogy az ügyfelek egyre többször használják kisebb összegű fizetésekhez is a bankkártyáikat. VG

Csip: még nincs elmozdulás

Nem történt jelentősebb elmozdulás az EMV-csip-migrációt illetően sem az év első felében, a betéti kártyák változatlanul bő harmadának, a hitelkártyák 17 százalékának van a mágnescsík mellett EMV-szabványnak megfelelő csipje is. Emellett továbbra is csak két bank, a K&H és az OTP bocsát ki csipkártyát. Biztató ugyanakkor, hogy az ATM-eknek már több mint háromnegyede alkalmas csipes kártyák elfogadására, és fél év alatt duplájára, tizenkettőre nőtt az EMV-migrációt elindító bankok száma is.

A két, már aktív szereplőn kívül az Allianz, a Budapest Bank, a CIB, a Citibank, az Erste, az FHB, az UniCredit, a KDB, a Takarékbank és a Volksbank indította el a projektet.





A két, már aktív szereplőn kívül az Allianz, a Budapest Bank, a CIB, a Citibank, az Erste, az FHB, az UniCredit, a KDB, a Takarékbank és a Volksbank indította el a projektet.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.