Pluszban a banki fióktelepek is

Az idei első negyedéves számokat vizsgálva viszont már jóval árnyaltabb a kép, és hasonlatosabb a részvénytársasági formában működő bankokéhoz. A PSZÁF adatai szerint ugyanis a március végén regisztrált, 2329 milliárdos összesített mérlegfőösszeg már 16,7 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, a hitelek 2,2 és a betétek 18,3 százalékos zsugorodása mellett.

A szektorszintű adózási eredmény pedig – bár még mindig stabilan pozitív – nagyot esett az első negyedévben: 8,64 milliárd forintot tett ki, ez közel 55 százalékkal elmarad a bázisidőszakitól. Érdekes ugyanakkor, hogy a profit csökkenésének okai némileg eltérnek a részvénytársaságként működő bankoknál tapasztaltaktól. A nem vagy csak hézagosan teljesítő hitelportfólió után képzett céltartalék és értékvesztés állománya például alig változott 2010 első három hónapjában, éppen meghaladta a 2,5 milliárd forintot. Az eredményt sokkal jobban befolyásolta viszont, hogy a fióktelepek a bevételi oldalon nem tudtak javítani. A kamateredmény 17,6, a nem kamateredmény pedig majdnem 70 százalékkal esett vissza, ez bő 10 milliárd forinttal rontotta az eredményoldalt. Veszítettek a fióktelepek a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredményén is: itt mindössze 0,8 milliárdos pluszt produkáltak három hónap alatt, amely hozzávetőlegesen egytizede az egy évvel korábbinak. A költségeken ezzel együtt még tudtak faragni a szereplők, az ezen a soron elszámolt 12 milliárd forint 5 százalékkal kevesebb az egy esztendővel ezelőttinél.

Az egyéni teljesítmények ugyanakkor eléggé változatosan alakultak 2009-ben, akár a mérleg-, akár az eredményoldalt tekintve. A bő 50 milliárdos adózás előtti eredmény nagyjából felét a Citibank Magyarország produkálta, de közel tízmilliárdos profitot termelt a BNP Paribas és az ING hazai érdekeltsége is. A kilenc, az eredményét közzétevő hazai szereplő közül ugyanakkor négy veszteséget volt kénytelen elkönyvelni: biztató ugyanakkor, hogy a kimutatott mínuszok bőven kezelhető mértékűek, többnyire nem vagy épphogy csak elérik a milliárdos nagyságrendet. Érdekes az is, hogy több szereplő az ismert körülmények ellenére is jelentős profitbővülést produkált: az ING Bank magyarországi fióktelepe például 6 milliárdról 11,6 milliárd forintra tornászta fel tavaly az eredményét, de bő 30 százalékot javított a Citibank is.

Az üzemméret szempontjából – érthetően – nem történtek túlságosan kedvező fejlemények 2009-ben. A közel egy tucat szereplő többségének ugyanis csökkent az eszközállománya tavaly. Ezalól kivételt jelentett viszont a magyar piacon még viszonylag friss belépőnek számító Oberbank, amely 40 százalékos mérlegfőösszeg-bővülést könyvelhetett el 2009-ben. Hasonló mértékben növekedett az üzemméretet tekintve a lakossági piacon az utóbbi időben különösen aktív Axa is. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a hitelállomány bővülését tekintve is ez a két szereplő áll az élen – a többieknél többnyire itt is mérséklődés történt –, az Axa 27, az Oberbank pedig 44 százalékos bővülést produkált. Forrásoldalon egyértelműen az Axa csoport helyi érdekeltsége mutatta fel a legnagyobb növekedést. A lakossági piacot a kedvező kondíciójú folyószámlatermékekkel bombázó szolgáltató fáradozásait a jelek szerint siker koronázta, hiszen több mint két és félszeresére, 80 milliárd forint közelébe duzzadt a nála lévő betétállomány.

Az idei év további kilátásait illetően szintén nagyon sok a párhuzam a részvénytársasági formában működő bankok és a hitelintézeti fióktelepek között. Az eredmény szempontjából például meghatározó lehet, hogyan alakul a hitelportfólió minősége, hiszen a fióktelepek eredményére már néhány milliárd forintos provízió is komoly hatással lehet. Nem elhanyagolható a várhatóan az idén megjelenő, a pénzügyi szolgáltatók által fizetendő különadó hatása sem, amelynek nyomán alaposan át kell rajzolniuk a terveket a szereplőknek. A fióktelepek mérlegének gyors felduzzadása semmiképp nem várható az idén, ebből a szempontból természetesen a makrogazdasági fejlemények alakulása meghatározó lehet.

A piaci szereplők számában a fióktelepeknél sem várható jelentős változás, hiszen új belépők intenzív megjelenésére nem kell számítani, a bankok közül pedig nem sok olyan akad, amely számára jelenleg megfontolandó alternatívát jelentene ez a működési forma.