A többszörösükre duzzadt veszteségleírások, illetve tartalékolások hatásait pedig a többi soron sem sikerült ellensúlyozni, annak ellenére, hogy mind a kamat-, mind a nem kamateredményt növelni tudta a hitelintézeti szektor, és több mint 8 százalékkal mérséklődött a működési költségek szintje is. (A legnagyobb növekedést a nem kamatjellegű, díj- és jutalékeredménynél sikerült elérni, itt majdnem 60 százalékkal, 540 milliárd forint közelébe ugrott a nyereség.)
Az eredményen kívül – nem meglepő módon – a szektor üzleti aktivitása is visszaesett 2009-ben: az összesített mérlegfőösszeg, ha minimális, 0,5 százalékos ütemben is, de csökkent, és mind hitel-, mind betéti oldalon apadt a kimutatott állomány az előző évihez képest. A kisebb üzemméret és jövedelmezőség mellett ugyanakkor a bankok tőkehelyzete változatlanul stabil: a tőkemegfelelési mutató éppen 13 százalék alatt maradt az év végén, ez jóval az előírt minimum feletti szintet jelent.
A hitelportfólió romlása ugyanakkor jól nyomon követhető, hiszen a problémás tételek aránya már 5,7 százalékot tett ki december végén, szemben a három hónappal korábbi 5,2 százalékkal. Emellett többszörösére duzzadt az enyhébb tartalékolási kötelezettségekkel járó „külön figyelendő” tételek állománya is, és arányuk már meghaladta a 11 százalékot. Mindezeknek megfelelően a problémamentes kategóriába sorolható portfólióelemek aránya december végén már alig haladta meg a 83 százalékot.
„A most közölt nem konszolidált adatokon nyugvó eredmények a várakozásoknak megfelelően alakultak, alátámasztva, hogy a hazai bankszektor a gazdasági és pénzügyi válság közepette is stabilan és biztonságosan működik” – kommentálta az adatokat Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. Eddig is nyilvánvaló volt – tette hozzá –, hogy a bankszektor tavalyi adózott eredménye alacsonyabb lesz a bázisidőszakinál, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a meghatározó, nagy bankcsoportok egyike sem zárja negatív eredménnyel 2009-et, csak néhány kisebb szereplőnél fordulhat elő veszteség.
Kétségtelen viszont, hogy maga az utolsó negyedév nem alakult túl fényesen az eredmény szempontjából. Az októbertől december végéig tartó időszakban ugyanis 2 milliárd forinttal apadt a bankok szektorszintű adózott nyeresége, és szintén minimális mértékben bár, de lejjebb csúszott az adózás előtti eredmény is.
Ennek kapcsán Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa felhívta a figyelmet: a kilencvenes évek nagy bankcsődjei óta példátlan, hogy a kétes kinnlevőségek utáni céltartalékképzés elvigye a szektor egész negyedévi nyereségét, ez egyértelműen a válság nyomán folyamatosan romló portfólióminőségnek tudható be. A negyedik negyedévi adatokkal kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta: bevett banki gyakorlat, hogy a mérlegkészítést közvetlen megelőző időszakban szigorúbban ítélik meg kinnlevőségeik besorolását a piaci szereplők. BM
Változatlanul stabil éves eredmény
Az utolsó negyedévben már negatív adózott eredmény
Az üzemméret enyhe csökkenése
A kamat- és nem kamateredmény növekedése
A működési hatékonyság látványos javulása
A hitelportfólió minőségének romlása
Tis stabil tőkehelyzet
Forrás: VG-gyűjtés
Változatlanul stabil éves eredmény
Az utolsó negyedévben már negatív adózott eredmény
Az üzemméret enyhe csökkenése
A kamat- és nem kamateredmény növekedése
A működési hatékonyság látványos javulása
A hitelportfólió minőségének romlása
Tis stabil tőkehelyzet
Forrás: VG-gyűjtés-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.