Rizikó az új kormány - Kirohanás az MNB ellen

Az Equilor álláspontja szerint továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt látunk arra, hogy még az idén az 5 százalékos szint alá süllyedjen a kamatszint. A rövidlejáratú állampapírpiaci referenciahozamokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a 4,75 százalékos szintet még nem várja a piac három hónapos időtávban.

Egyelőre számottevően meghaladja az infláció a jegybank középtávú célját, márciusban 5,9 százalékra emelkedett a 12 havi árindex a februári 5,7 százalékról. Azt elsősorban még az indirekt adó júliusi megemelésének elnyúló hatása, valamint az energiaárak nemzetközi emelkedése idézte elő. Az MNB elsősorban a fogyasztói kereslet visszaesése miatt, és az ÁFA emelés hatásának kifutása nyomán beálló bázishatásnak köszönhetően 2010 közepétől elérhetőnek látja, hogy az árindex a középtávú inflációs cél közelébe süllyedjen vissza, majd 2011 elejétől a 3 százalékos cél alá is eshet.

Emellett a korábbi éveket jellemző eladósodottság után, tavaly óta mérsékeltebb külső forrásbevonással is finanszírozhatóvá vált az ország, így a javuló egyensúlyi pozíció mérsékeli Magyarország sebezhetőségét is. A magyar állam fizetésképtelenségének esélyét árazó CDS 185 bázispontos szinten mozog továbbra is, ezt az értéket pénteken állította be a mutató, míg az öt éves papírok hozama 5,723 százalékra csökkent, a 10 éves papíroké 6,6 százalékra. A régiós devizákhoz hasonlóan a forint is erősödő pályán mozgott eddig, január óta 3,3 százalékot sikerült kapaszkodnia a hazai devizának az euróval szemben.

Összességében azt mondhatjuk, hogy sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forint árfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése vagy teljes leállítása. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy több rizikó faktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Egyfelől a vasárnap kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság – nem ismertek az államháztartás átalakítása körüli tervek – valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok – görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása – óvatosabb irányba lökheti a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.

Az is a monetáris politika körüli bizonytalanságokat szaporítja, hogy a kormányt alakító párt újabban heves kirohanásokat intézett az MNB és a PSZÁF ellen megkérdőjelezve azok tevékenységét. Emiatt a bizonytalanság miatt talán még nagyobb figyelem vetülhet az MNB munkájára a jövőben, annak fényében, hogy az MNB képes lesz-e megőrizni a függetlenségét az erősödő kormányzati nyomás közepette. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy az MNB mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat pozitív marad és Magyarország kockázati megítélése sem romlik jelentősen, folytathatja a kamatvágást már akár május végén is.

Ahogyan arra már a március végi kamatdöntés kapcsán is utaltunk, a magyar gazdaság (ha csak önmagában vizsgáljuk) szomjazza a kamatcsökkentést. Egyelőre nem látszanak komolyan begyűrűzni Magyarországra a nemzetközi hitelpiacon érezhetően növekvő feszültségek, és a belső folyamatokkal kapcsolatban is, a bizakodás tűnik sokkal erősebbnek” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.