Terjed vagy megtorpant a bankkártyahasználat?

Joerg Metzelaers, a Visa Europe regionális vezetője múlt szerdán arról számolt be, hogy a tavaly szeptemberben végződött üzleti évben Európában 9 százalékkal, 419 millió darabra nőtt a Visa-kártyák száma. A kártyával történő vásárlások száma ugyanakkor 17 százalékkal 20 milliárd darabra, azok értéke 16 százalékkal 1000 milliárd euró fölé, a kártyahasználat teljes forgalma pedig 13 százalékkal, 1500 milliárd euróra emelkedett.

A kártyatársaság magyarországi forgalmáról annyit árultak el a Visa szakemberei, hogy a tavalyi üzleti évben 10 százalékkal, 62,3 millióról 68,5 millióra emelkedett a kártyás vásárlások száma. Az egy kártyára eső tranzakciók száma 9,8 százalékkal, a költés 9,6 százalékkal nőtt. A magyarországi készpénzfelvételről, valamint az összesített forgalomról azonban nem közöltek adatokat.

A regionális vezető arról is beszámolt, hogy új technológiáknak köszönhetően a tavalyi üzleti évben 14 százalékkal, 0,049 ezredre csökkent a csalások értéke a költésekhez képes. Joerg Metzelaers azt is megemlítette, hogy a bankkártyahasználat jelentős eszköz a feketegazdaság visszaszorításában, mert tapasztalataik szerint10 százalékos forgalomnövekedés ugyanis 5 százalékos visszaesést jelent általában az illegális gazdaságban.

Ennél sötétebb képet mutatnak a Magyar Nemzeti Bank által regisztrált adatok. Azok szerint ugyanis 2008-at követően jelentősen visszaesett a bankkártyával lebonyolított pénzforgalom, különösen a készpénzfelvétel Magyarországon. Tavalyelőtt ugyanis 3,3 százalékkal 126,36 millió darabra csökkent a készpénzfelvételek száma és 4,5 százalékkal 5464 milliárd forintra a felvett összeg nagysága.

A készpénzfelvétel visszaszorulását csak részben magyarázza, hogy folyamatosan nőtt a bankkártyákkal történő vásárlások száma és értéke, mert az így költött összeg emelkedése tavaly már megtorpant. Ha pedig a készpénzfelvételek és a kártyás vásárlások összegét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a használati alkalmak száma az utóbbi két évben nőtt, az összesített forgalom viszont csökkent.

A kártyákkal történő vásárlások száma 2009-ben 11,6 százalékkal 184,92 millió darabra nőtt, értékük pedig 4 százalékkal 1436 milliárd forintra emelkedett. A bankkártyák készpénzfelvételre és vásárlásra használó tranzakcióinak száma 2009-ben 2,9 százalékkal 311,28 millió darabra nőtt. Ugyanakkor a kártyákkal történő vásárlással és készpénzfelvétellel felhasznált teljes összeg 2,9 százalékkal 6900 milliárd forintra esett vissza.

Némileg árnyalhatja a majd a magyarországi kártyahasználat terjedésének visszaeséséről kirajzolódó képet, ha majd a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozza az azzal kapcsolatos tavaly évi adatokat. Az eddig közölt első félévi számok alapján tavaly mintegy 1,7 százalékkal tovább csökkenhetett a készpénzfelvételek száma és 1 százalék körüli értékkel a felvett összeg nagysága. A kártyás vásárlások száma ugyanakkor 4,8 százalékkal nőhetett, értékük viszont megtorpanhatott a 2009-es szinten. A plasztiklapok készpénzfelvételre és a vásárlásra történő használatának száma ugyan mintegy 2 százalékkal emelkedhetett, a kártyával lebonyolított forgalom azonban körülbelül 0,8 százalékkal csökkenhetett.

Egymással ellentétesen alakult az egy tranzakcióra eső összegek nagysága. Vásárláskor egyre kisebb összegeket is kártyával fizetünk. Míg 2004-ben 9000 forint volt az átlagos kártyás vásárlás, addig 2008-ban már csak 8300, tavaly pedig 7500 forint. Ugyanakkor a kézpénzfelvételek átlagos nagysága 2004-től 2008-ig 35 ezerről 43 ezer forintra nőtt.
A kártyahasználat visszaszorulását, vagy racionalizálást jelzi az is, hogy a tavalyelőtt 1,8 százalékkal, majd a tavalyi első félévben újabb 1 százalékkal 8,6 millióra csökkent a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma.

A készpénzfelvételi forgalom csökkenése ellenére a hitelintézetek tovább folytatták, ám alaposan lelassították a bankjegykiadó automaták telepítését: 2008 végéig négy esztendő alatt 40, azóta viszont másfél év alatt csak 4 százalékkal nőtt a számuk. A tavaly június végén 4806 pénzkiadó készülék üzemelt az országban.

Az automatáknak a forgalomcsökkenés ellenére történő telepítését indokolja, hogy a TakarékBank és a Xallis Consulting felmérése szerint a saját automaták száma a harmadik legfontosabb tényező Magyarországon a bankválasztásban. A sok helyen elérhető készpénzkiadó készülékekből álló hálózatot a válaszadók azért tartják fontosnak, mert a legtöbb hitelintézet bankkártyájával saját automatából jóval olcsóbban lehet készpénzhez jutni, mint idegen gépekből és a készpénzfelvétel díjának szerepe jelentősen befolyásolja az ügyfelek elégedettségét.
Egy 2007-ben 46 országban végzett kutatás azt is kimutatta, hogy Magyarországon a nemzetközi szokásoktól nagyon eltérően használják az emberek a bankautomatákat. Nálunk ugyanis kiugróan nagy – 35 százalék – volt azok aránya, akik havonta csak két-háromszor használtak automatát. Ugyanakkor világszerte jellemző a heti vagy akár hetente többszöri pénzfelvétel. Az átlagosan felvett összegek és a jövedelmek stagnálás közeli nagysága azt jelzi, hogy ezen a téren nem történt érdemi változás Magyarországon.