Több hét a megegyezésig
A két fél között a tárgyalások szeptember 17-én kezdődtek, akkor a bankszövetség Erdei Tamás elnök vezette küldöttsége megállapodott néhány alapelvről a fideszes képviselőkkel. Ezek szerint aki hitelt vett fel, annak viszsza kell fizetnie azt, a megoldási javaslatok nem veszélyeztethetik a hitelezést, nem rendíthetik meg a jelzálog-hitelezés gyakorlatát, és nem lehet a kockázatokat egyoldalúan az egyik félre hárítani. A második fordulót szeptember 24-én tartották. A lapunknak nyilatkozó források szerint az egyeztetési folyamat szerencsés esetben a jövő hét végén fejeződhet be. A tárgyalássorozat elején a résztvevők abban egyeztek meg, hogy csak a tárgyalások eredményeiről számolnak be a nyilvánosságnak.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint július végén a kereskedelmi bankok hiteleinek 72 százaléka – 13,3 ezer milliárd forint – volt devizaalapú. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján ugyanakkor a lakáshitelek 64,5 százaléka, 2767 milliárd forint volt idegen fizetőeszközben nyilvántartva. A hitelfelvevők elsősorban svájci frankban adósodtak el, melynek az árfolyama 46 százaléknyit is emelkedett. A devizaárfolyamok ingadozása 1,7 millió magyar pénztárcáját érinti közvetlenül, közülük a késve fizetők aránya már több mint 8 százalék.
A bajba került devizahitelesek állami programmal való megmentésének ötletét már a kormányalakítás előtt felvetette a Fidesz. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már májusban kilátásba helyezte: a hitelfelvevőknek felajánlják, hogy devizakölcsönüket állami segítséggel forinthitelre válthassák. Később a PSZÁF azt javasolta, hogy a bankok a valutavételi árfolyam helyett deviza-középárfolyamon váltsák át törlesztéskor az adósok forintjait devizára, a kormány pedig a már bedőlt hitelek felvásárlását szolgáló eszközkezelő társaság alapítását kezdeményezte.
Kósa Lajos és Rogán Antal szeptember elején közölt nyolcpontos javaslatcsomagja megtiltaná az ügyfelek számára hátrányos, egyoldalú szerződésmódosításokat és kamatemeléseket, előírná a középárfolyam alkalmazását és az ingyenes előtörlesztés lehetőségét. Az adós kérelmére öt évvel automatikusan meghoszszabbítható lenne a futamidő, az ügyféltől az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok, s fizetésképtelenségnél nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat.
Erdei Tamás elfogadhatatlannak nevezte a csomagot, mert az fokozza a bankok hitelezési veszteségét, bevezetése veszélyeztetné a jelzáloghitelek működését s megdrágítaná a hitelezést. Amire a hitelintézetek a kölcsönök árának növelésével, a vállalati hitelezés visszafogásával reagálhatnak. Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára pedig úgy fogalmazott, hogy a válság magyarországi elhúzódását, a bankadót és a fideszes képviselők nyolc pontját együttesen a hazai bankrendszer már nem tudná sérülés nélkül elviselni.
Közben a Magyar Nemzeti Bank a fideszes politikusok elképzeléseivel azonos célú, ám gyökeresen eltérő tartalmú javaslatot fogalmazott meg. A jegybank szerint a politikusok nem megfelelő ponton avatkoznának be a bankok és az ügyfelek viszonyába: így a problémát valójában nem kezelik, sőt nem kívánt következmények léphetnek fel. A késedelmi kamat elengedése, a hitel futamidejének egyoldalú meghosszabbítására és a „tiszta lapra” tett javaslat kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt az intézmény szerint. Ezért azt javasolja, hogy csak a referenciakamathoz kötött vagy hosszabb kamatperiódusra rögzített kamatozású hiteleket lehessen nyújtani, és azok kamata ne legyen felárral növelhető. Megtiltaná a kölcsönök törlesztésénél alkalmazott árfolyamrés szélesítését, korlátozná a marzs lehetséges mértékét, s lehetővé tenné a hitelek devizában történő törlesztését is. GIJ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.