Vegyes kép a nagyoknál

Meglehetősen vegyes számokat publikáltak az első fél évről a hazai nagybankok: a változó eredmények ellenére ugyanakkor minden egyes szereplő működése egészséges képet mutat.

A legnagyobb kilengéseket egyértelműen az adózott eredménynél produkálta a féléves számait nyilvánosságra hozó hét nagy hazai szereplő. E tekintetben egyértelműen a K&H bizonyult a legnagyobb nyertesnek, hiszen a 23 milliárd forintos, csoportszintű, IFRS szerinti adózott eredménye több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak. Az eredmény megugrása mögött ugyanakkor a K&H-nál is nem kis részben egyszeri hatás áll: az egykori brókercég peres ügyeihez kapcsolódó visszaírások, illetve megtérülések ugyanis sokat javítottak a képen. Ezzel együtt a K&H az egyszeri hatásoktól tisztított eredményét is növelni tudta: ez 16 milliárd forint, amely nagyjából másfélszerese az egy évvel korábbinak.

A bankszektor helyzetét illetően biztató, hogy a legnagyobb tíz szereplő közül egyedül az MKB adott számot csoportszintű veszteségről. (A magyar számviteli szabályok szerinti, nem konszolidált eredmény alapján a Raiffeisen is minimális veszteséget mutatott ki.) Bár az első féléves konszolidált mérleg 63,4 milliárd forintos bruttó eredményt, valamint 26 milliárdos üzemi eredményt mutatott az MKB-nál, a 77,5 milliárd forintnyi céltartalék és értékvesztés miatt a magyar viszonyok között jelentősnek számító, 52,4 milliárdos vesztesége keletkezett a csoportnak. A többi szereplőnél drasztikus változások nem történtek az eredményt illetően, sőt, az OTP Bank fő magyarországi érdekeltségeit öszszefogó OTP Core szinte forintra reprodukálta a tavalyi profitot.

A mérlegadatokat nézve még homogénebb a kialakult kép. Bár a bankszektor összesített mérlegfőösszege egy év alatt 3,6 százalékkal, ismét 30 000 milliárd forint közelébe emelkedett, az csak a devizaportfólió átértékelődésével és nem a változatlan, netán növekvő üzleti aktivitással magyarázható. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy egyik nagyobb szereplő sem produkált öt százaléknál nagyobb eszközállomány-bővülést a június végéig tartó egy év alatt – az MKB 4,2, a K&H 3,5, az FHB pedig 1,5 százalékos növekedést ért el –, viszont többnek a mérlegfőösszege is – ha nem is túl jelentős mértékben, de – zsugorodott.

Költségfronton viszont most már igen jól állnak a legnagyobb piaci szereplők. A költség/bevétel arányát közzétevő három hitelintézeti csoport mindegyike 50 százalék alatti mutatót produkált, ez nemzetközi összehasonlításban is igen jónak számít. Ráadásul az FHB-nak e tekintetben egyszeri hatásokkal is kellett számolnia, hiszen az Allianzcal folytatott együttműködés több extra kiadást is okozott.

Az éves eredménykilátásokat illetően ugyanakkor nem túl biztató a kép. A bankadó hatása ugyanis az éves adatokban már kérlelhetetlenül megjelenik, amely több versenyzőnél is negatívba fordíthatja az eredményt. Ráadásul a hazai bankok első számú vezetői egyetértenek abban, hogy amíg a makrogazdasági helyzetben nem történik jelentős javulás, addig sok jóra nem lehet számítani. Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója például a féléves számok közzététele kapcsán úgy vélekedett: az utóbbi hónapokban tapasztalt árfolyam-volatilitás elhúzódása kedvezőtlenül érinti a banki ügyfelek fizetőképességét. Eközben az állami gazdaságélénkítés mozgásterének szűkössége azt vetíti előre, hogy a tőkebefektetések élénkülése éppúgy várat magára, mint a javulás a munkanélküliségi adatokban, vagy a fogyasztás fellendülése – mindez erősen negatív hatást gyakorolhat a portfólió minőségére.

A foglalkoztatási helyzet javulását szintén fontos tényezőnek látja Hendrik Scheerlinck, a K&H csoport vezérigazgatója is: közlése szerint bízik abban, hogy a munkanélküliségi adatokban a következő időszakban is javulás mutatkozik, hiszen az állástalanság a leggyakoribb oka annak, hogy a lakossági ügyfelek nem tudják rendben törleszteni hiteleiket. VG