BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rekordon a svájci frank ára

Történelmi csúcson van a svájci fizetőeszköz az euróval és a forinttal szemben is. A frank erősödését az euróövezet adósságválsága okozza. A CDS-felárak is elszálltak, a bankok pedig egyre nehezebben jutnak a piacon devizaforráshoz.

Egy fillér híján 228 forintig emelkedett pénteken a svájci frank ára a devizapiacokon,

vagyis újabb történelmi csúcson járt az alpesi fizetőeszköz a forinttal szemben. Szintén megdőlt a historikus rekord az euró ellenében, az euró/frank árfolyam a múlt héten újabb lélektani határ, az 1,2-es váltási szint alá süllyedt, a pénteki záráskor már csak 1,183 svájci frankot kellett fizetni a közös uniós valuta egységéért. A frank erőteljes mértékű erősödését az okozza, hogy az elmúlt napokban megnőtt a kereslet a biztonságos eszközök iránt. Egyre többen vonják ugyanis kétségbe, hogy a Görögország stabilizálására szolgáló tervek megoldják majd az eurózóna adósságproblémáit.

A forint az euróval szemben tartja magát, az uniós fizetőeszköz ára valamivel 270 forint alatt volt a múlt hét végén. A dráguló svájci frank azonban komoly problémákat okozhat. Magyarországon a lakosságnak a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint mintegy 4150 milliárd forintnyi frankalapú hitele van, ennek törlesztése ilyen árfolyamok mellett egyre nehezebb. A kormány devizahiteleseket mentő csomagja alapján hamarosan lehetőség nyílik a törlesztőrészletek 180 forintos árfolyam melletti rögzítésére, de a szakemberek szerint ez még nem elég, mert a rögzített árfolyam csak a lakásfedezet mellett felvett hitelekre vonatkozik, a szabad felhasználású kölcsönöknél és a többi hitelnél továbbra is magas marad a törlesztőrészlet.

A növekvő részletek egyik következménye, hogy a hitelpiacon a nem teljesítő hitelek állománya lelassulva bár, de tovább nőhet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb kockázati jelentése szerint. A felügyelet úgy látja, a közeli hónapokban nincs jele trendfordulónak, s a továbbra is romló tendenciát tavaly szeptember óta kizárólag a lakossági hitelek okozzák, mivel a háztartások egy része súlyosan eladósodott, a frankhiteleknél számottevően nőtt az adósságszolgálati teher, egyes adósoknál pedig az árverezési és kilakoltatási moratórium miatt csökkent a fizetési készség is.

A kockázati felárak is megugrottak az elmúlt napokban. A CMA DataVision adatai szerint a görög államkötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető biztosítási csereügyletek díja (CDS) pénteken 2330 bázispont környékén járt, ez világrekordnak számít a szuverén adósok körében. A magyar CDS is emelkedett az elmúlt napokban, a június eleji 250 bázispont alatti szintekről 300 fölé ugrott.

A bankrendszer is egyre nehezebben viseli a dráguló frankot és a magas CDS-t. „A devizahitel-állomány finanszírozása miatt a bankok devizaéhsége egyre nő” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Ezt jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank három hónapos euró swap tenderére a múlt héten 624 millió euró értékben érkeztek ajánlatok, erre 2009 áprilisa, vagyis a válság legsötétebb időszaka óta nem volt példa. Az elmúlt két évben egyébként voltak olyan periódusok, amikor a bankok hónapokon át nem szorultak rá a jegybank által felajánlott devizára, az elmúlt hetekben viszont kifejezetten megélénkült az érdeklődés a tendereken.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.