BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Számlák százezrei tűntek el

Az évente 260 milliárd forintba kerülő tranzakciós illeték és a csökkenő betéti kamatok miatt 340 ezer lakossági bankszámla tűnt el két év alatt. A betétszámlákat is folyamatosan szüntetik meg, mivel nem éri már meg a bankok között hordozni a megtakarításokat.

Több mint 340 ezer lakossági bankszámla tűnt el azóta, hogy két évvel ezelőtt bevezették a tranzakciós illetéket – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett adataiból. A természetes személyek bankszámláinak száma szeptember végén már alig haladta meg a 9,4 milliót, ami csaknem négyéves mélypontnak felel meg.

A tömeges lakossági számlamegszüntetések egyik oka a 2013-ban bevezetett közteher lehet, ami jelentősen megdrágította a bankolást. Az első évben ezen a címen csaknem 260 milliárd forintot szedett be az állam, tavaly ennél is több, 269,4 milliárd forint volt az előirányzat, amiből november végéig 254 milliárd forint folyt be. Az idén pedig az állam 262,2 milliárd forintot tervez ezen a címen beszedni, ami bankszámlánként átlagosan 25 ezer forint körüli kiadást jelent. Ezt a költséget egyébként az MNB Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványa szerint a szolgáltatók többsége teljes mértékben és közvetlenül áthárította, a kártyás vásárlások esetén pedig közvetett módon, az éves kártyadíjakban érvényesítette.

A bankszámlákon belül a betéti számlák közül is több százezer megszűnt az utóbbi két évben. Az ügyfélbetétesek számáról csak 2013 közepétől publikál részletes adatokat a jegybank, akkor még 10,07 millió betétszámlát tartottak nyilván a hitelintézetek, közülük csaknem 8,5 millió volt a lakossági ügyfélé. A tavalyi harmadik negyedév végére a 9,75 millióra csökkent a betétek száma, a lakossági klienseké pedig már alig haladta meg a 8,33 milliót. (A tényleges bankbetétesek száma egyébként ettől eltérhet, hiszen egy személynek több intézménynél is lehet bankbetétje.)

A betétszámlák csökkenésében a tranzakciós illeték mellett az is szerepet játszhatott, hogy a lekötött betétek kamata is sokat csökkent az utóbbi két évben. A forintbetéteknél az átlagos ráta 2013 elején még 5,5 százalék körül volt, jelenleg viszont már alig éri el az 1,5 százalékot. November végén a háztartások lekötéseinek volumene így kilenc éves mélypontra, 4 ezer milliárd forint alá esett. Az áthárított illeték mellett általában nem éri már meg a magasabb kamatokra vadászva egyik bankból a másikba hordozni a megtakarítást, így a több számlával rendelkező ügyfelek megszüntethetik a fölösleges számlákat. A lekötések egyébként is egyre kevésbé vonzóak, ennek egyik jelen, hogy a látra szóló betétek mennyisége történelmi csúcson van, megközelíti 2740 milliárd forintot.

A tranzakciós illeték negatív hatásainak kompenzálására vezették be tavaly februártól az ingyenes készpénzfelvételt a bankoknál. Az alacsony kamatok mellett ez is közrejátszhatott abban, hogy a lakosságnál egyre több készpénz van. Tavaly a harmadik negyedév végén újabb történelmi rekordra, 2957 milliárd forintra emelkedett a háztartások készpénzállománya.

Befagyott céges számlák

Több tízezer vállalkozás és egyéb gazdálkodó szervezet nem fér hozzá az év elejétől a bankszámlájához, mivel nem nyilatkoztak a tavalyi év végéig a tényleges tulajdonosukról. A nyilatkozatot a pénzmosás elleni törvény miatt kellett leadni a bankokban. Az OTP-nek 196 ezer nem lakossági ügyfele van, közülük mintegy 10 ezernél hiányzott a nyilatkozat január 1-jén, igaz, a többségük minimális forgalmat bonyolít csak le a számláján. A Budapest Banknál és az UniCreditnél már minimális az olyan cégek száma, amelyek nem nyilatkoztak, a CIB-nél a vállalati ügyfelek 90 százaléka töltötte ki a szükséges papírokat.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.