Alulteljesített a pesti tőzsde

. 2010 nem a magyar részvénypiac éve volt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tavalyi teljesítménye alulmúlta a régiós börzékét és a fejlett piacokét is. A BUX index 21 327 ponton zárta az óesztendőt, holott az év első tőzsdenapján még 22 ezer pont fölött járt a mutató, amely így bő három százalékot csökkent az év során. A varsói börze eközben több mint 15 százalékot emelkedett, a Bécsi Tőzsdén is százalékosan két számjegyű lett az irányadó index növekménye, Prágában pedig 6,5 százalékkal emelkedtek az árfolyamok. A világ legnagyobb tőzsdéi is nyereséggel búcsúztatták az esztendőt, a tengerentúlon a Dow Jones, az S&P 500 és a NASDAQ 11–16 százalékot szedett magára, Európában a londoni FTSE 100 több mint 7 százalékot nőtt, a frankfurti DAX index pedig csaknem 15 százalékot emelkedett.

A pesti tőzsdét egyértelműen a nagypapírok gyenge szereplése húzta a mélybe. A nagyok közül egyedül a Mol árfolyama nőtt 2010-ben mintegy 10 százalékkal, az energetikai részvény 20790 forinton kezdheti az új esztendőt.

Az OTP viszont ez idő alatt több mint 10 százalékot esett, a bankrészvénynek nyilvánvalóan nem tett jót sem a forint gyengülése, sem a kormányzat által kivetett különadó.

Szintén az osztalék komoly hányadát elvivő válságadó az egyik legfőbb oka a Magyar Telekom-részvények mélyrepülésének is, az év elején még 740 forint körül forgó távközlési papír az év végén már 30 százalékkal kevesebbet, 516 forintot ért csak.

A Richter árfolyama nagyjából az év eleji szinten állt az év utolsó napján is.

Ahogy azt már korábban is sejteni lehetett, a kispapírok lettek a tavalyi év nagy nyertesei a BÉT-en. Közülük is az RFV emelkedett ki, amely az év elejétől a kétharmadával növelte az árfolyamát, 8510 forintra. A Rába és a PannErgy volt a másik két kedvenc, ezek 14-15 százalékot hoztak a befektetőknek.

A tőzsde két nagy eseménye közül az egyik a CIG Pannónia részvényeinek bevezetése volt. Az életbiztosító papírjait a jegyzési időszakban az utolsó szálig elkapkodták a kisbefektetők, akik azóta viszont lehetséges, hogy csalódtak a cégben. A november elején 938 forintos árfolyamon bevezetett részvény ugyanis az év végén csak 715 forintot ért, sőt korábban előfordult, hogy 600 forintra esett az árfolyama. A másik nagyobb történés a vállalati kötvények megjelenése volt a BÉT-en. Két energetikai cég, a Mol és az RFV is bocsátott ki hitelpapírokat az ősz folyamán, holott ilyesmire másfél évtizede nem volt példa.

Hogy az idén folytatódnak-e a pozitív események, még nem tudni. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati tervek viszont aligha jelentenek jót a tőzsde számára. A becslések szerint mintegy 200 milliárd forintnyi hazai részvény lehet a kaszszák portfólióiban, és ez 2011-ben várhatóan meg is jelenik a piac eladási oldalán. A hazai részvénypiaccal kapcsolatban más kockázatok is vannak: ha a kormány sokáig késlekedik a strukturális reformok terveinek ismertetésével, a hitelminősítők tovább ronthatnak az államadósság besorolásán, ez a részvényárfolyamokra is negatív hatással lehet.

Nemzetközi viszonylatban viszont kifejezetten optimisták a szakértők a tőzsdék idei kilátásaival kapcsolatban. Ennek egyik oka, hogy az eddig kötvényben ülő befektetők várhatóan visszatérnek a részvény- és árupiacokra. A Goldman Sachs előrejelzése szerint például az S&P 500 index több mint 20 százalékot emelkedhet a következő 12 hónapban, mivel javulni fognak a vállalati eredmények, miközben továbbra is mérsékelt az infláció, és a kamatok is alacsonyak maradnak – írja az International Business Times. Ennél kisebb mértékben, de szintén az amerikai részvények emelkedésére számít a Barclays Capital, a Bank of America/Merrill Lynch és a Deutsche Bank is, amelyek 12-15 százalékos árfolyam-emelkedést várnak 2011-ben.

A Goldman szakemberei szerint eljött az ideje annak is, hogy az anticiklikus iparágak részvényeit lassan a ciklikus szektorokéra cseréljék a befektetők, újra érdemes megfontolni a technológiai vagy pénzügyi befektetéseket. Emellett a globális szinten tevékenykedő iparvállalatok papírjaiban is lehet fantázia. „Az ilyen cégek képesek minimalizálni az adófizetési kötelezettségeiket nemzetközi szinten, emellett nincsenek eladósodva, szemben a fejlett nyugati államokkal” – mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.