Bátrabban tőzsdéznek a kicsik

Tőkepiac. Több mint ötödével növekedett az áprilisig tartó egy év alatt a magánbefektetők által a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szekciótagjainál vezetett értékpapírszámlák száma – derül ki a börze által készített felmérésből, amely 17, a részvénypiaci forgalom 71 százalékát adó cég megkérdezésén alapszik. A növekvő aktivitás a tőzsdei részvényállományok alakulásából is egyértelműen látszik: a magánbefektetői réteg súlya 2008 végére 7,4 százalékra emelkedett a megelőző évi 4,3-hez képest, de még ez év harmadik negyedének végén is – a jelentős lakossági részvényeladások ellenére – 5,7 százalékot ért el.

A brókercégek tapasztalatai szerint a magánbefektetői rétegen belül még nagyobb ütemben nőtt azoknak a száma, akik napi rendszereséggel kereskednek a hazai részvénypiacon; erre abból lehet következtetni, hogy a harmadik negyedév végén már csaknem 13 400 kisbefektető volt végfelhasználója a tőzsdei adatoknak. Bár a részvénypiac forgalma tavaly csökkent a kiemelkedő teljesítményt hozó 2007-hez képest, figyelemre méltó, hogy az átlagos havi kötésszám mind tavaly, mind az idén jelentősen emelkedett, és a 2009. január és október közötti időszakban már meghaladta a 300 ezret.

A Magyar Nemzeti Bank öszszesítése szerint 2008 utolsó és 2009 első negyedévében a hazai magánbefektetők nettó vásárlóként, míg 2009 második és harmadik negyedében nettó eladóként jelentek meg a részvénypiacon. A BUX index értéke az első időszakban átlagosan 12 214, a másodikban pedig 16 085 pont volt, ez 31,70 százalékos hozamot jelent. Ennek alapján pedig a magánbefektetők – csak az újonnan szerzett részvényeknek köszönhetően – 42 milliárd forinttal gyarapították a vagyonukat a hazai tőzsdei papírok vásárlásával. Ráadásul ezúttal a hazai kisbefektetők jobban időzítették a be- és kiszállást a külföldiekhez képest, ezzel magyarázható, hogy az idén a második és a harmadik negyedévben jelentősen – 273 milliárd forinttal – csökkentették a kezükön lévő részvények állományát.

A hazai magánbefektetők aktivizálódása miatt – állapítja meg a felmérés – a brókercégek egyre inkább felismerik ennek a befektetői csoportnak a jelentőségét és a benne rejlő potenciált. Ez részben annak is köszönhető, hogy a befektetési szolgáltatók folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaikat, és az újonnan tőzsdére lépő magánbefektetők többsége aktív maradt a nyeresége realizálása után is, keresvén a további kedvező lehetőségeket a piacon. Az internet szerepe – nem meglepő módon – itt is nő: ez év áprilisában minden negyedik részvénypiaci ügyletre e csatornán keresztül adtak megbízást.

Az elmúlt negyedévekben nem is jellemzően a kisbefektetők számának folyamatos emelkedéséről lehetett beszélni, hanem sokkal inkább egy jelentősebb, a tőzsdézők számában bekövetkező szintugrásról, amely már tavasszal érezhető volt a brókercégeknél – mondja Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője. A szakértő szerint egy tanulási folyamatnak lehetünk tanúi, a hazai kisbefektetők alapvetően jó időzítéssel szálltak be, s értékes tapasztalatokat szerezhettek, anélkül, hogy megégették volna a kezüket. Mindezért nem számít az elemző tömeges kisbefektetői részvényeladásra a közeljövőben, inkább azt valószínűsíti, hogy ezen a magasabb szinten maradhat a háztartások aktivitása. Pintér András szerint fontos, hogy a belépést követően bent is tudjanak maradni ezek a magánbefektetők, és mivel erre jó esély van, a jövőben inkább az a kérdés, menynyire tudnak még aktívabban részt venni a napi szintű kereskedésben. Úgy véli, még egy érezhetőbb negatív korrekció esetén – ez jövőre akár 10-20 százalékos is lehet – sem szállnának ki, akik most beléptek. Viszont egy újabb szintugrás lehetősége sem valószínű a közeljövőben: ehhez valamilyen komolyabb sztorira lenne szükség, amelyhez akár még újabb bevezetések sem szolgáltatnának elég erőt, igaz, némi pluszérdeklődés övezhetné ezeket – véli az elemző. VG