Nem sikerült eladnia a 12 hónap lejáratú diszkont-kincstárjegyeket az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK). Az adósságkezelő 40 milliárd forintnyi adósságpapír eladását tervezte, azonban az elsődleges forgalmazók mindösszesen 22,82 milliárd forintra nyújtottak be ajánlatot.
Erre még a világgazdasági válság legsötétebb időszakaiban sem volt példa.
Az elsődleges forgalmazók által benyújtott mennyiség több mint 34 százalékkal tért el a meghirdetett mennyiségtől. Így az ÁKK-nak két lehetősége volt: az egyik, hogy elfogadja az összes ajánlatot, a másik, hogy egyet se fogadjon el.
A kincstárjegyek forgalomba hozatalának ismertetőjének 1.8.3. pontja rámutat: „Az ÁKK Zrt. fenntartja a jogot arra, az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében az aukciót eredménytelennek nyilvánítsa. Eredménytelen aukció esetén az ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül”.
Az adósságkezelő 2015-ben lejáró, változó kamatozású kötvényeket is felajánlott. Az 5 milliárd forintos meghirdetett mennyiségre 7,2 milliárd forintnyi ajánlat érkezett. Az eredeti terv szerint értékesítette a papírokat az ÁKK.
A befektetők egyre inkább tarthatnak attól, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre nem ajánlott kategóriába vágják le Magyarország adósságának besorolását, amely közrejátszhatott a sikertelen aukcióban.
Korábban csak befektetők találgatták, hogy Magyarország elveszítheti befektetési minősítését, azonban tegnap Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter is utalt erre.
„Már eldöntöttnek tűnik, hogy Magyarországot leminősíthetik, ha már ennyire nyíltan beszélnek róla kormányzati szinten” – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere a Világgazdaság Online-nak. Hozzátette: a közelgő leminősítést valószínűleg közölték már a minisztériummal vagy az ÁKK-val.
A piac közelgő kamatemelést is áraz, amely közrejátszhatott a sikertelen aukcióban, azonban az MNB egyelőre azt az üzenetet küldte keddi kamatdöntő ülés után, hogy kiváró állásponton van a Monetáris Tanács.
Nyomás alatt a forint is
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter negatív üzeneteket fogalmazott meg a befektetők felé.
1. A gazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában jelezte, Magyarország megszabadulna az összes devizában denominált hiteltől. Elmondta, további lépéseket tehetnek, és célja, hogy jövőre már ne terhelje devizahitel a családokat.
Ez egyértelműen negatív üzenet pénzügyi stabilitási szempontból: a bankok esetleg újabb veszteségek elkönyvelésére kényszerülhetnek, végeredményben a lépések újabb lefelé mutató nyomást helyezhetnének a növekedésre.
Már a végtörlesztési terv is jelentős forintgyengüléssel járt, valamint gyengítette a forint ellenálló képességét a nemzetközi viharokra.
2. Az NGM vezére jelezte, Magyarországot leminősíthetik a nemzetközi hitelminősítők. Ez azt jelentené, hogy elveszítjük befektetésre ajánlott minősítésünket, amely súlyos következményekkel járhatna. Elemzők szerint a miniszter azért beszélhetett ilyen nyíltan egy esetleges leminősítésről, mert az ügynökségek már közölhették vele a lépést.
Ismert, a Moody’s és a Standard & Poor’s a befektetési kategória alsó lépcsőfokán tartják az országot, negatív kilátással. A kilátás a várható lépés irányát tükrözi. A Fitch Ratings stabil kilátást tart érvényben.
Mi történhet Magyarországgal, ha bóvliba vágják? - Elemzők válaszolnak
3. Elmondta, hogy az IMF-hez való visszatérés a „gyengeség” jele lenne. Ez a kijelentés azért jelent kockázatot, mert ha leminősítenének a befektetésre nem ajánlott kategóriába, akkor a hitelfelvételi költségek jelentősen növekedhetnek (különösképp, ha több ügynökség is megfosztja Magyarországot a befektetésre ajánlott minősítéstől), megfogyatkozhatnak a vevők az állampapírok piacáról. Az IMF védőhálója azonban csökkenthetné a kockázatokat.
A hozamok megugrása kényszerűen költségvetési kiigazítást vonna maga után, veszélyeztetve a konszenzushoz képest egyébként is optimista 1,5 százalékos 2012-es növekedési célt, amelyre a költségvetés épül.
Végső esetben az IMF nyújthatna segítséget (leminősítések után, alacsony globális kockázati étvágy mellett, esetleg további nem-ortodox intézkedések közepette), ha elfogynának a piacról a finanszírozók, illetve jelentősen növekednének a költségek. A kormány tehát valószínűleg a végsőkig halogatná a segítségkérést, így vélhetően nehéz makrohelyzetben kerülhetne sor a nemzetközi szervezet esetleges beavatkozására.
A hét elején még 295-298 forint között jegyezték a forintot az euróval szemben. Szerda délután negatív környezetben (akkor azt várták a befektetők, hogy nem lesz eredményes az EU-csúcs) érkezett Matolcsy György nyilatkozata, amely 300-as szint fölé lökte a magyar fizetőeszközt. A kurzus 302-as szinten zárt, csütörtök reggel 299-ig erősödött, de hamar visszakerült 302 közelébe a jegyzés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.