Megérkezett a régóta várt korrekció

Piacok. Fekete péntek köszöntött a múlt hét végén az európai piacokra: a Bloomberg hírügynökség adatai szerint az öreg kontinens jóformán összes tőzsdéje mínuszban zárt. A legnagyobb veszteséget az észtek szenvedték el, 5,59 százalékot hanyatlott a tallinni börze irányadó indexe, de a többi európai parketten is a medve volt az úr. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe is tovább esett a csütörtöki 4,57 százalékos zuhanás után. Pénteken a BUX 2,84 százalékkal, 20 224,74 százalékig esett, a vezető papírok pedig kivétel nélkül bepirosodtak. Az OTP árfolyama 4,25 százalékkal szakadt be, a Mol csaknem 4 százalékot süllyedt, a tavalyi eredményeit holnap közzétevő Richter 0,19, a Magyar Telekom pedig több mint 2,3 százalékot hanyatlott.

Némileg árnyalja azonban a képet, hogy a tengerentúlon a vártnál jobb munkaerő-piaci adat tompította a tőzsdei lejtmenetet, és bár a vezető amerikai tőzsdeindexek a nap java részét szintén a piros tartományban töltötték, a pénteket végül enyhe pluszban fejezték be.
A szakemberek a jelek alapján úgy vélik, a már hónapok óta várt korrekció érkezett meg a tőzsdékre. „Komoly esemény nincs az esések mögött, az ok mindössze annyi, hogy a tavaly márciusban indult rali kifulladt” – mondja Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. A befektetőkben egyre erősödik a félelem, hogy az amerikai jegybank szerepét is betöltő Federal Reserve (Fed) kivezeti a piactámogató programokat, ezt februárban és márciusban már meg is kezdi. Szintén ráerősíthet az esésre, hogy a múlt héten megtört néhány fontos technikai szint a tőzsdéken. A szakértők szerint ilyen volt a pénteken 1066 ponton zárt S&P 500-as tőzsdeindex esetében a 1080 pontos határ, amelynek eleste után most már 1020 pontig süllyedhet a mutató – a következő komolyabb ellenállás ugyanis ott várható.
Nem tesznek jót a befektetői hangulatnak az eurózóna egyes tagállamaiból érkező negatív hírek sem. A nem túl hízelgően újabban csak PIGS-ként (a rövidítés magyar jelentése: disznók) emlegetett dél-európai országok, vagyis Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország komoly költségvetési gondokkal és államadóssággal küzd, ez pedig az adósságkockázati besorolásukon is mély nyomot hagyott az elmúlt napokban.
A Magyar Távirati Iroda a CMA Datavision adósságpiaci adatszolgáltató cég adataira hivatkozva közölte: a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat 437–447 bázispont között járt, ez csaknem a tízszerese a szintén euróövezeti tag Németország CDS-árazásának, amely pénteken 44,9 bázisponton zárt. A portugál állampapírok CDS-felára eközben 233–238 bázispont között alakult, a spanyoloké pedig 179 és 182 között – mindkettő historikus rekordértéknek számít.
A magyarországi állampapírpiacot is elérték az euróövezetben zajló aggasztó események. A múlt héten a diszkontkincstárjegy-aukciókon néhány bázisponttal ugyan csökkentek még a hozamok, a referenciaráták azonban a hét végére megemelkedtek, az ötéves magyar állampapír CDS-felára pedig 277 bázispontra nőtt, erre tavaly július óta nem volt példa. „A hazai kötvénypiac esetében az a kérdés, hogy a görög fertőzés elér-e bennünket” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Eddig szerencsére nem vették egy kalap alá a befektetők a magyar államadósságot a görögökével, sőt éppen hogy szembeállították vele. Ennek ellenére az állampapír-piaci hosszú hozamok már Magyarországon is 8 százalék fölé kerültek a múlt hét végére, Orbán szerint azonban ennél lényegesen magasabb rátákra a közeljövőben nem kell számítani.
A dél-európai államok gondjai az eurót is alaposan kikezdték, az unió közös fizetőeszközének egységéért pénteken már csak 1,3678 dollárt fizettek a devizapiacokon, ez csaknem 9 hónapos mélypontnak felel meg. Ennek ellenére devizapiaci szakértők nem várják, hogy ismét a tavaly márciusihoz hasonlóan az 1,25-os szintre süllyed az euró-dollár árfolyam. „Nem hinném, hogy durván az 1,35-os szint alá kerülhet a jegyzés” – mondja Szántó András, az Equlior devizaüzletágának igazgatója.
A gyengülő euró mindenesetre egyik piacnak sem tesz jót.
A közös uniós devizához képest erősödő dollár ugyanis lefelé nyomja az árakat a nyersanyagpiacokon, az árupiacok esése pedig negatívan hat a tőzsdékre – magyarázza Blahó Levente.
A forintot is gyengíti valamelyest az euró süllyedése. A közös valuta valamivel több mint 274 forintba került a pénteki piaczárás idején, a dollár ára viszont hét hónap után ismét 200 forint fölé emelkedett, és a devizahitelesek is aggódhatnak, a svájci frank ára ugyanis hét és fél hónapos csúcs közelébe került, amikor pénteken megközelítette a 187 forintot. HB