Megoldást jelenhetne a jelenlegi, bizonytalan helyzetre, ha a magyar állam megvenné az OAO Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-pakettjét – közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Bloomberg hírügynökséggel. A tranzakció – a Mol szerdai záróára alapján – nagyjából 460 milliárd forintos kiadással járna. A Szurgutnyeftyegaznál pedig a Reutersnek azt közölték: el kívánják adni a részesedést, és állandó tárgyalásban állnak a magyar olajipari céggel.
Fellegi a vételi szándékot azzal indokolta, hogy a kormány nem tartja szerencsésnek nagy részesedéssel rendelkező külföldi befektetők jelenlétét stratégiai jelentőségű hazai vállalatokban. A miniszter közölte: az állam a tranzakciót – ha arról döntés születik – a piacról finanszírozná, és az előzetes visszajelzések alapján nem lesz gond a szükséges források bevonásával sem.
Fellegi hangsúlyozta: az Orosz Föderáció és Magyarország „komplexen, egy egészként” kívánja kezelni az energetikai szektor kérdéseit, ennek egyik eleme lenne a Szurgut pakettje.
A Mol-pakett tervezett visszavásárlásáról már hónapok óta folynak a találgatások. Lapértesülések szerint már Bajnai Gordon korábbi kormányfő is felvetette az orosz félnek Magyarország vételi szándékát, és a Szurgut ügye téma volt Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes október eleji budapesti látogatásán is, ahol Orbán Viktorral is megbeszélést folytatott. Fellegi Tamás emellett a Reutersnek adott júniusi nyilatkozatában már jelezte, kívánatos lenne magyar kezekben tudni a Mol papírjait, de elhárította a kérdést, vajon közvetlenül az állam vásárolná-e vissza a részvénycsomagot.
A Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-től vette meg a Mol részvényeit tavaly, 1,4 milliárd euróért. A Mol barátságtalan felvásárlásnak minősítette a lépést, az orosz olajtársaság azóta sem vehetett részt a Mol közgyűlé-
sein, és a magyar cég nem fizetett osztalékot az elmúlt két évben.
„Az lenne az ésszerű, ha nem az állam, hanem valamelyik állami vállalat – például a Magyar Villamos Művek (MVM) – venné meg a Mol orosz kézben lévő részvényeit” – mondta a Világgazdaságnak Háda Bálint, a
Quaestor vezető elemzője. Az MVM saját forrásai mellett bankhitelből vagy kötvénykibocsátásból is finanszírozhatná a részvényvásárlást. Egy ilyen tranzakció – az állam közvetlen tulajdonszerzésével szemben – nem növelné az államháztartás hiányát és adósságát, valamint kisebb eséllyel okozhat politikai vitákat. Ha az állam mégis közvetlenül vásárolná meg a Mol-papírokat, akkor az üzlet finanszírozásához a korábban tervezettnél több államkötvényt kellene kibocsátani, ez a kötvényhozamok emelkedését okozná, az pedig az egész államadósság finanszírozását megdrágítaná.
Az orosz tulajdonban lévő Mol-részvények állami vállalaton keresztül történő megvásárlása nem befolyásolja az állampapírpiacot, a Mol-részvények árfolyamára viszont hatással lehet. Az ár nyilvánosságra hozatala után a részvénytulajdonosok várhatóan legalább akkora árat kérnek papírjaikért, mint amilyen áron az üzletkötés megtörtént. A részvénycsomag ára azonban még közlése esetén is csak orientálja és nem informálja pontosan a befektetőket. A tranzakció ugyanis várhatóan egy összetett politikai alku része lesz, amelynek valószínűleg nem ismerhetjük meg minden egyes elemét – véli Háda Bálint. Szerinte az állam később nem akarja eladni az oroszoktól megszerzett Mol-papírokat. Az ugyanis ellentmondana azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint az állam olyan jelentős cégekben szeretne stratégiai részesedéseket szerezni, mint például a Mol és az MKB Bank. Ezért szerinte nem számíthatunk arra, hogy az állam eladásra kínálja fel majd a frissen szerzett papírokat.
A Mol-részvény árfolyamának mindenesetre használtak a pakett eladásáról szóló hírek: az olajipari részvény kurzusa délután 3 százalékkal ugrott meg a Budapesti Értéktőzsdén, és végül 2,48 százalékos pluszban, 21 240 forinton zárt. A Mol részvényárfolyama egyébként több mint kétszeresére nőtt 2009 márciusa óta – amikor a Szurgut bejelentette a pakett megvételét –, az idén pedig 24 százalékkal nőtt, miközben a BUX index értéke 11,2 százalékkal emelkedett. A Bloomberg adatai szerint a Mol papírját hat elemző vételre, kilenc tartásra, kettő pedig eladásra ajánlja, az átlagos célárfolyam pedig a tegnap élő minősítések alapján 23 248 forint.
Energia: új lapok
Kiszervezik a Nemzetgazdasági Minisztériumból az energiaügyeket felügyelő államtitkárságot a Stop.hu értesülései szerint. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lehet novembertől a magyar energiapiac egyedüli „ura”. A hír szerint a lépéssel újra egy kézbe kerülnének az energetikai ügyek, vagyis megszűnne a jelenlegi megosztott struktúra. A lépés Matolcsy György minisztériumának további gyengítését jelentené, bár az operatív feladatok és a források elosztása már eddig is a Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárcához tartozott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.