Népszerű a PZU részvénye
A PZU IPO-jával kapcsolatban voltak olyan félelmek, hogy a vártnál rosszabbul sikerül, mivel éppen a jegyzés időszakában mélyült el ismét a görög válság. Az aggodalmak azonban az előrejelzések szerint alaptalanok voltak, a biztosító papírjai ugyanis várhatóan többszörös túljegyzés mellett a 283,5–312,5 zloty közötti árazási sáv teteje körüli árfolyamon kelnek majd el. Ezt az árat egyébként a lapunk által megkérdezett szakemberek nem tartották magasnak. A tőzsdére lépéssel összesen 8,1 milliárd zlotyt, vagyis 2,7 milliárd dollárt kasszírozhatnak a kibocsátók, ez az összeg a társaság idén várható adózás utáni eredményének több mint tízszerese. Ennél nagyobb értékű tőzsdei bevezetésre utoljára 2007 decemberében volt példa a szélenergiában utazó spanyol Iberdrola Renovables parkettre lépésekor.
Az IPO-val egyébként a PZU lesz Közép-Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett biztosítója (korábban a Magyarországon az Erste Biztosító és az Union révén jelen lévő Vienna Insurance Groupé volt ez a cím). A bevezetéssel a biztosító a hatodik legnagyobb tőzsdei cég lehet majd a varsói parketten, aminek köszönhetően hamarosan bekerülhet a WIG 20 indexbe és számos kelet-közép-európai nemzetközi indexbe is.
Egyebek között ennek is köszönhető az óriási érdeklődés. „Azoknak az intézményi befektetőknek, amelyeknek az alapjai ezeket az indexeket követik, előbb-utóbb meg kell vásárolniuk a PZU részvényeit” – mondja Pálfi György, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere. Az Aegon is szeretne épp ezért jegyezni a részvényekből mind a lengyelországi, mind a hazai nyugdíjalapjai számára. Szintén pályázik a biztosító papírjaira az OTP Alapkezelő, amely a nyugdíjpénztári portfóliók mellett több alap, egyebek között a Quality, a Paletta és az Új Európa számára is vásárolna a részvényekből.
„Úgy néz ki a PZU, ahogy az OTP nézett ki 15 éve” – magyarázza Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, miért is vonzó a biztosító részvénye. A PZU domináns szereplőnek számít a lengyel biztosítási piacon, ezért a versenytársainál hatékonyabb működésre képes. Ez a hatékonyság – állítja Pálfi – még tovább fokozható, ha csökken az állami befolyás a cégben. A lényegesen alacsonyabb penetráció miatt pedig a lengyel biztosítási piac jövője is kedvezőbben fest, mint a nyugat-európaiaké.
Kérdés persze, hogy jut-e a magyar vagyonkezelőknek elegendő a papírból, a jegyzésnél ugyanis várhatóan előnyben részesítik a lengyel intézményi befektetőket. Ha ezúttal nem is járnak szerencsével, a privatizációs tervek miatt az idén várhatók még további kibocsátások a varsói piacon, amelyeknél esetleg labdába rúghatnak.
Más országokban is élénk az IPO-piac. Az orosz tőzsdén például egymást érik a bevezetések. Az idén egyebek között a Ruszagro mezőgazdasági cég, a KTK bányászati cég, az Uralhim műtrágyagyártó, valamint a Protek gyógyszergyár jelentette be, hogy a tőzsdén szeretne forrást bevonni. Utóbbiból a magyar Richter is vásárolt részvényeket, így részesedését 4-ről 5 százalékosra emelte az orosz gyógyszergyártóban.
Magyar biztosító a tőzsdén
Egy hazai biztosító, a CIG Pannónia is tervezi az idén a tőzsdére lépést. Erről tavaly novemberben tájékoztatta Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke a nyilvánosságot. A társaság vezetősége ez év végéig kapott felhatalmazást arra, hogy az ehhez szükséges előkészületeket elvégezze. HB
