A PZU IPO-jával kapcsolatban voltak olyan félelmek, hogy a vártnál rosszabbul sikerül, mivel éppen a jegyzés időszakában mélyült el ismét a görög válság. Az aggodalmak azonban az előrejelzések szerint alaptalanok voltak, a biztosító papírjai ugyanis várhatóan többszörös túljegyzés mellett a 283,5–312,5 zloty közötti árazási sáv teteje körüli árfolyamon kelnek majd el. Ezt az árat egyébként a lapunk által megkérdezett szakemberek nem tartották magasnak. A tőzsdére lépéssel összesen 8,1 milliárd zlotyt, vagyis 2,7 milliárd dollárt kasszírozhatnak a kibocsátók, ez az összeg a társaság idén várható adózás utáni eredményének több mint tízszerese. Ennél nagyobb értékű tőzsdei bevezetésre utoljára 2007 decemberében volt példa a szélenergiában utazó spanyol Iberdrola Renovables parkettre lépésekor.
Az IPO-val egyébként a PZU lesz Közép-Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett biztosítója (korábban a Magyarországon az Erste Biztosító és az Union révén jelen lévő Vienna Insurance Groupé volt ez a cím). A bevezetéssel a biztosító a hatodik legnagyobb tőzsdei cég lehet majd a varsói parketten, aminek köszönhetően hamarosan bekerülhet a WIG 20 indexbe és számos kelet-közép-európai nemzetközi indexbe is.
Egyebek között ennek is köszönhető az óriási érdeklődés. „Azoknak az intézményi befektetőknek, amelyeknek az alapjai ezeket az indexeket követik, előbb-utóbb meg kell vásárolniuk a PZU részvényeit” – mondja Pálfi György, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere. Az Aegon is szeretne épp ezért jegyezni a részvényekből mind a lengyelországi, mind a hazai nyugdíjalapjai számára. Szintén pályázik a biztosító papírjaira az OTP Alapkezelő, amely a nyugdíjpénztári portfóliók mellett több alap, egyebek között a Quality, a Paletta és az Új Európa számára is vásárolna a részvényekből.
„Úgy néz ki a PZU, ahogy az OTP nézett ki 15 éve” – magyarázza Honics István, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, miért is vonzó a biztosító részvénye. A PZU domináns szereplőnek számít a lengyel biztosítási piacon, ezért a versenytársainál hatékonyabb működésre képes. Ez a hatékonyság – állítja Pálfi – még tovább fokozható, ha csökken az állami befolyás a cégben. A lényegesen alacsonyabb penetráció miatt pedig a lengyel biztosítási piac jövője is kedvezőbben fest, mint a nyugat-európaiaké.
Kérdés persze, hogy jut-e a magyar vagyonkezelőknek elegendő a papírból, a jegyzésnél ugyanis várhatóan előnyben részesítik a lengyel intézményi befektetőket. Ha ezúttal nem is járnak szerencsével, a privatizációs tervek miatt az idén várhatók még további kibocsátások a varsói piacon, amelyeknél esetleg labdába rúghatnak.
Más országokban is élénk az IPO-piac. Az orosz tőzsdén például egymást érik a bevezetések. Az idén egyebek között a Ruszagro mezőgazdasági cég, a KTK bányászati cég, az Uralhim műtrágyagyártó, valamint a Protek gyógyszergyár jelentette be, hogy a tőzsdén szeretne forrást bevonni. Utóbbiból a magyar Richter is vásárolt részvényeket, így részesedését 4-ről 5 százalékosra emelte az orosz gyógyszergyártóban.
Magyar biztosító a tőzsdén
Egy hazai biztosító, a CIG Pannónia is tervezi az idén a tőzsdére lépést. Erről tavaly novemberben tájékoztatta Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke a nyilvánosságot. A társaság vezetősége ez év végéig kapott felhatalmazást arra, hogy az ehhez szükséges előkészületeket elvégezze. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.