A kelet-közép-európai országok államadósságára vonatkozó CDS-felárak jelentősen csökkentek a tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal tapasztalt csúcsokhoz képest – összegezte kérdésünkre Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Magyarország helyzete régiós összehasonlításban javult az elmúlt fél évben: tavasszal jóval több mint kétszeres eltérés volt mondjuk a lengyel felárhoz képest, mostanában viszont már csak 200:120 körül van a mutató. Bebesy Dániel szerint a bizalom erősödése jórészt a magyar kormány által vállalt költségvetési megszorító intézkedéseknek köszönhető, de az is szerepet játszott benne, hogy Varsó visszavonta a 2012-es euróbevezetési céldátumot. A továbbiak nagyrészt attól függnek, milyen fiskális politikát követ majd a jövőre megalakuló új magyar kormány, illetve kitűz-e egyértelmű céldátumot az egységes valuta átvételére. Utóbbi esetben akár a cseh és lengyel szintre is csökkenhetne a magyar CDS-felár – véli a szakértő.
A CDS-felár növekedése nem jelenti azt, hogy a befektetők akár az óriási volumenű élénkítő programokat finanszírozó Egyesült Államok és Nagy-Britannia, akár a 100 százalékos GDP-arányos eladósodás fölött táncoló Olaszország és Görögország esetében nyílt államcsődre számítanának – figyelmeztet a Financial Times. Az azonban egyre inkább reális lehetőségnek tűnik, hogy ezek az országok a pénzmennyiség növelésére és ezen keresztül állampapírjaik értékének elinflálására kényszerülnek. Emiatt a Fitch Solutions szerint a CDS-piacokon majdnem ugyanakkora a bizonytalanság a fejlett államok kötvényeit illetően, mint a feltörekvő országok vonatkozásában.
A probléma súlyát jelzi egyebek mellett az, hogy az adósságspirálból való kitörés kontra gazdaságélénkítés dilemmája ígérkezik a fő vitapontnak a kibontakozó brit választási küzdelemben. A közvélemény-kutatások szerint vezető konzervatív ellenzék vezetője, David Cameron tegnapi beszédében a költségvetési hiány mérséklését nevezte majdani kormánya legfontosabb céljának. Határozott cselekvés nélkül megrendülhet az ország hitelképessége a befektetők szemében – fogalmazott a tory vezető. A szigetországban a deficit a második világháború óta nem látott szintre, 12 százalék fölé nőhet az idén, amit Cameron egyebek mellett a közalkalmazotti bérek befagyasztásával és a nyugdíjkorhatár emelésével szeretne mérsékelni. Gordon Brown miniszterelnök szerint viszont mindaddig szükség van a költséges élénkítő intézkedésekre, amíg a magángazdaság kilábalása nem válik „önjáróvá”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.