Tovább titkolózna az MNB?

Akár néhány hét múlva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többségi vagy kizárólagos tulajdonában lévő társaságok az üzleti titokra hivatkozva megtagadhatják bizonyos közérdekű adatok kiadását. Ez is benne marad ugyanis – az MNB-s vezetők fizetésemelése mellett – a jegybanktörvény módosításának átdolgozott tervezetében, melyet a Fidesz a napokban készül benyújtani. Az Alkotmánybíróság ugyanis csak a jegybanki alapítványok adatainak eltitkolását minősítette az alaptörvénnyel ellentétesnek.

Az ellen viszont nem emelt kifogást, hogy az MNB-re már most is érvényes adatkezelési szabályok vonatkozzanak a jegybank által legalább ötven százalék plusz egy részvény erejéig birtokolt cégekre. Vagyis, ha úgy ítélik meg, hogy a tőlük kért adatok nyilvánosságra kerülése pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sérthet, akkor azok kiadását megtagadhatják.

Az indoklás szerint ugyanis a jegybank cégei is versenyezhetnek a piacon, és lehetnek olyan üzleti információik, amelyek nyilvánosságra kerülése e versenyt befolyásolná. Erre tekintettel a tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy az ilyen adatokra vonatkozó igénylés esetén – üzleti titokra hivatkozva – az arányosság elvére figyelemmel ne adják ki adataikat. Még ha a javaslattevők hozzá is teszik, ez nem tiltást jelent, csak azt, hogy az egyes adatok kiadásánál a jegybanki cégek mérlegelhetnek.

Csakhogy az MNB legalább többségi tulajdonában lévő kilenc társaság közül mindössze egynek, a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nek lehetnek piaci konkurensei. E céget a jegybank 2014 novemberében arra alapította, hogy az megvásárolja a bankok bedőlt kereskedelmi ingatlanportfólióját. Rajta kívül a többi társaság monopolhelyzetben van. Hiszen például pénzt csak a jegybank nyomtathat, illetve verethet, s a pénzügyi intézményeket is kizárólag ő számolhatja fel. Tőzsdét ugyan más is alapíthat, ám még a jelenlegi is bőven elegendő e piacra, az elszámolásforgalmi intézményeknek pedig nincs valódi alternatívájuk.
Így mintha a passzusokat a MARK-ra szabták volna, ami viszont túlbiztosításnak tűnik, hiszen annak adatkiadását a hatályos szabályok már most is korlátozzák. Meglehet azonban, az illetékesek még minimális esélyt sem akartak hagyni arra, hogy valaki betekinthessen abba, mennyiért kerültek, illetve kerülnek az MKB Bank ingatlanjai a MARK-hoz. Hiszen gyakorlatilag csak ez a pénzintézet adta el, illetve tervezi eladni rossz eszközeit neki – erősítették meg a Világgazdaság néhány héttel ezelőtti körkérdésére adott banki válaszok.

Emiatt még az sem kizárt, hogy ha az MKB új tulajdonosaként megnevezett, háromtagú konzorcium ki tudja fizetni a beígért 37 milliárd forintos vételárat – legkésőbb június végéig –, akkor a MARK-ra többé nem is lesz szükség, így azt az MNB bezárja. Lapunk forrásai szerint itt ugyan még nem tartanak a jegybanknál, de azt készséggel elismerik, hogy azok a piaci nehézségek, melyek kezelésére a MARK-ot létrehozták, már korántsem állnak fenn, illetve jelentősen enyhültek.