BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elbizonytalanodott a Wall Street

A választások óta legrosszabb hetét zárta a mindeddig lelkes Wall Street, mert a betegbiztosítási rendszer átalakítására tett republikánus kísérlet kudarcba fulladt, s kétségessé vált, vajon Donald Trump képes-e a beígért adócsökkentés és infrastruktúra-fejlesztés megvalósítására. A kudarc után az elnök kilátásba helyezte: máris indul az adóütközet.

Beláthatatlan következményekkel járó vereséget szenvedett Donald Trump amerikai elnök péntek este, amikor a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény (Affordable Care Act – ACA), azaz az Obamacare hatályon kívül helyezését a republikánus többség belső megosztottsága miatt levették a napirendről, vagyis egyelőre marad minden a régiben. (Hiába adott ultimátumot a párttársainak Trump. ) A demokraták egységesen elutasították a szándékot, a 435 fős képviselőházban a 237 republikánusból pedig legalább 33-an ellenezték, így nem gyűlt össze elég szavazat. A Wall Street-i befektetőket a fejlemény azért zavarta meg, mert az ACA megszüntetésének és egy másik betegbiztosítási séma kidolgozásának az egyik oka éppen az volt, hogy fiskális mozgásteret teremtsenek a társasági és a személyi jövedelemadók csökkentésének, aminek célja viszont a gazdasági növekedés serkentése lenne.

A választások óta legrosszabb hetét könyvelte el a Wall Street, ám ennél súlyosabb kérdéseket vet fel, hogy az önmagát az alku művészének tartó Donald Trump miért nem tudta áthidalni a pártja jobb- és baloldala között egyre mélyülő szakadékot. A csatából megerősödve került ki az ACA teljes eltörlését követelő ultra konzervatív Szabadság csoport, s kiderült, hogy a balszárny is kész szembeszállni a pártvezetéssel.

Igaz, a szavazók üzenetekkel is bombázták őket, hogy nemmel voksoljanak a Paul Ryan képviselőházi elnök nevéhez fűződő új tervezetre. A Quinnipac Egyetem felmérése pedig azt tartalmazta, hogy az amerikaiaknak csak 17 százaléka támogatja az Obamacare megszüntetését, miközben 56 százalék ragaszkodna hozzá. S minthogy jövő ősszel megint törvényhozási választásokat tartanak, egyes köztársasági képviselők úgy vélték, ha az új tervezetet megtorpedózzák, azzal megóvják a Republikánus Pártot egy óriási vereségtől.

A 2009-ben bevezetett ACA az évi 200 ezer dollárnál több jövedelemmel rendelkezők adóját emelte, s abból finanszírozta az alacsony és közepes jövedelműek támogatását, hogy betegbiztosítást vásárolhassanak abban az államban, amelyben élnek. S hogy megfizethetővé tegyék, adójóváírással korlátozták a díjemelkedés hatását, illetve kötelezővé tették a fiatalok számára is a rendszert, hogy biztosítási közösség jöjjön létre. A szegények ellátását szolgáló Medicaid szövetségi rendszert pedig kibővítették. A republikánusoknak hét évük volt, hogy a szerintük túlzott állami beavatkozás és esetleg jogosultsággá váló adótámogatás helyett új elképzelésekkel álljanak elő, de kaotikus, rögtönzésekkel teli vita vette kezdetét az őszi választási győzelmük után.

A népszerű elemeket, hogy betegség esetén sem utasítható el a szerződő polgár, s hogy a gyermek 26 éves koráig szülei biztosításának terhére maga is ellátottá válik, megtartották volna, de eltörölték volna a kötelező jelleget, s szélesebb hatáskörökkel ruházták volna fel a szövetségi államokat a Medicare költségek leszorítására. A lényeg azonban, ami miatt megbukott a terv, az, hogy a tehetősekre kivetett adót nagymértékben csökkentették volna, a rászorulók támogatásával együtt. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) ebben a hónapban az első, és a sebtében módosított, második tervről is kimutatta, hogy egy év alatt 14 millió, tíz év alatt 24 millió ember veszítené el a biztosítását, s különösen azokban a munkások lakta körzetekben, ahol Trump ősszel nagy fölénnyel győzött. Például egy 64 éves, évente 26500 dollárt kereső ember 1700 dollár helyett 14600-at fizetett volna, önrésze és vizitdíja is emelkedett volna.

A konzervatívokat aggasztotta az is, hogy Ryan első tervezete még tíz év alatt 337 milliárd dollárt spórolt volna meg az államkasszának, de a második – amelyet a párton belüli lázadás miatt kellett bemutatni – csak 150 milliárdot. Az adóreformhoz viszont mozgástérre lenne szükség. S Trump a hétvégén bejelentette, a vereség ellenére azonnal indul az adócsatába. A határkiigazítási adóról a kereskedelmi aggályok okán egy ideje azonban már folyik a vita: az importot büntetnék, de tíz év alatt ezermilliárd dollárt hoznának a konyhára, igaz emelnék az árakat. Ebből a bevételből a társasági adót 35-ről 20 százalékra le lehetne vinni. A személyi jövedelmeket illetően a jelenlegi hét kulcs háromra csökkenne és a legmagasabb 39,6-ról 33 százalékra ereszkedne. A Bloomberg független szakértőket idézve azt írta, hogy a könnyítés a gazdagoknak sokkal inkább kedvezne, mint a középosztálynak. Trump hat hete azt ígérte, hogy két-három héten belül „csodás” tervet mutat be. Máris késésben van.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.