A mini acélműveké a jövő - át kell alakulnia a Dunaferrnek, ha élni akar

Ma azok az acélipari vállalatok sikeresek, amelyek már a válság előtt megváltak gazdaságtalan tevékenységeiktől, fő profiljukra összpontosítottak, csökkentették költségeiket. Ezen átalakulás során nagy, integrált társaságok sora csődölt be, a helyüket pedig kisebb rugalmasabb cégek, az úgynevezett mini millek vették át. A főként az Egyesült Államokban jellemző folyamatnak 1998-2003 közül kilenc tekintélyes áldozata volt (például a Betlehem Steel, a National Steel, vagy a Rouge Steel), közben a mini millek (Nucor, Steel Dynamics, Gerdau) nyereséggel működtek.

Az acélszakma átstruktúrálódása idején közel 35 ezerrel (18 százalékkal) esett az USA acéliparában foglalkoztatottak száma, a kormány nyolcmilliárd dollárral segített be öt acélmű együtt 250 ezer nyugdíjasának nyugdíjába. 2011-ben már csak 25 nagyolvasztó működött az USA-ban az 1987-es, 63 után. Az iparág termelékenysége azonban úgy javult, ahogyan az általa felhasznált munkaórák száma esett a latin-amerikai acélvállalatok szövetsége, az Alacero kimutatása szerint.

Ma az évi 139 millió tonnás együttes USA-beli és kanadai acélgyártó kapacitás csak 15 millió tonnával több a két országban jelentkező keresletnél, a világ más térségeiben ennél sokkal rosszabbak az arányok.

A súlyosan veszteséges ISD Dunaferrt – amelyet a kormány állami ellenőrzés alatt szeretne tudni – szintén a mini millé való átalakítás útján indította el orosz tulajdonosa. Ennek azonban itt is nagy ára lenne: a meghirdetett, de kedden leállított leépítésen túl idővel (a nyersvasgyártás felszámolásával) további jelentős elbocsátásokra lenne szükség lenne. Az állami kézbe vétellel mindez elodázható.

Térségünk más országainak kormányai is acélipari vállalataik segítségére siettek. A szerb állam a múlt év elején kivásárolta a kivonuló U.S. Steelt a veszteséges Železara Smederevóból, hogy ne kelljen 5300 főt az utcára küldeni. A szendrői acélmű így is állt kilenc hónapig, 2013 tavaszi újraindításáig.

A szerb állam piacot szerzett a vasmű termékeire, eljárt, hogy a Smederovo az előző évi áron juthasson áramhoz és gázhoz, közben pedig stratégiai befektetők keres önmaga helyére. Ám, még ezzel együtt sem tudható, hogy átalakítások nélkül mi lesz az 1913-ban alapított gyár sorsa.

A szlovák kormány támogatásokkal operál. Úgy ad pénzt, vagy kedvezményt a U.S. Steel ellenőrzésű Kassai Vasműnek, hogy az ellen az EU sem emelhet kifogást. A tavasszal született megállapodásuk szerint az amerikai társaság a segítségért cserébe folytatja a Szlovákiában és a kassai vasműben indított beruházásait, a dolgozók közül nem küld el senkit, a termelését fenntartja. Megtartja a vasműben lévő érdekeltségét, és nem adja el annak eszközeit sem. Az ötlet láthatóan bevált, információink szerint uniós körökben is kedvező volt a visszhangja.

Szlovák állami segítség, több ponton

A szlovák állam szigorú feltételek mentén nyúlt a Kassai Vasmű hóna alá: korszerűsítésért, hatékonyságjavításért, zöldenergia termelésért és kapcsolt termelésért cserébe segít. Honorálja az elérhető legjobb ipari megoldások használatát, azt pedig földhasználat árában díjazza, ha a cég megkíméli a földterületét. Kaphat a cég a szén-dioxid kvótaeladásokból befolyó pénzből, és olyan uniós forrásból is, amelyet egy legjobb ipari megoldás bevezetéséhez nyertek. Azért is járhat támogatás, hogy a vállalat olyan sokat költ az üvegházhatású gázok visszatartására, ami már rontja a versenyképességét.