A nyugdíjasok jobban megérzik a drágulást

Eltérően érintette az infláció a lakosság egyes csoportjait tavaly is. A fogyasztói árak emelkedése leginkább az egyébként is kedvezőtlen jövedelmi helyzetben lévőket érintette, akik 0,7 százalékos drágulást tapasztaltak. A közepes jövedelműek az átlagossal megegyező, 0,4 százalékos inflációt, míg a jól keresők félszázalékos drágulást érzékelhettek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. Jól jártak még az aktív, illetve a három vagy több gyerekes háztartások, amelyeknél 0,3 százalékos áremelkedési ütemet mértek. Tavaly a reálkeresetek 7 százalék felett nőttek, az inflációt minden jövedelemkategóriában meghaladva. A nyugdíjasok az egyik legmagasabb, 0,6 százalékos drágulást tapasztalták.

A múlt évben a legerőteljesebb hatást a járműüzemanyagok árának ingadozása okozta a teljes lakosság árindexében – írták a statisztikusok. A lakosság fogyasztói kosarában jelentős, átlagosan 7,5 százalékos az üzemanyagok súlya, ezért az árváltozás erőteljesebben befolyásolja a fogyasztói árindexüket. Ezzel szemben a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások esetében a járműüzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban jóval alacsonyabb, így a 7 százalékos árcsökkenés hatása is kevésbé érződött. Ha pedig egy háztartásnak nincs autója, és a fogyasztói kosarából szinte teljesen hiányzik az üzemanyag, akkor 1 százaléknál is nagyobb áremelkedést tapasztalhatott tavaly.

A jövedéki adó korábbi megemelése miatt a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése szintén jelentős hatást gyakorolt az alacsony jövedelműek esetében, mivel e termékek súlya a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a fogyasztásukban. Az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarában 13 százalékkal szerepelnek a szeszes italok és a dohánytermékek, míg a magas jövedelműeknél 10 százalékkal. Nemcsak dohányra és alkoholra, hanem jövedelmük arányában élelmiszerre is többet költenek a kevesebb pénzből élők. Az alacsony jövedelműek fogyasztói kosarának több mint 30 százalékát teszik ki az élelmiszerek, míg a jobban keresőkének csak 20 százalékát. Az élelmiszerek 2016-ban átlagosan 0,7 százalékkal drágultak, ami a megelőző évinél valamelyest alacsonyabb volt, de ez a drágulás jobban érintette a szegényebbeket.

A teljes inflációt a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások és az élelmiszerek éves áremelkedése összességében mintegy 0,8 százalékponttal emelte, az egyéb cikkek nagymértékű árcsökkenése pedig megközelítőleg 0,4 százalékponttal mérsékelte. A szolgáltatások áremelkedése leginkább a magas jövedelműeket érintette, hiszen arányaiban ők vesznek igénybe ebből a legtöbbet. A nemzetgazdasági 1,5 százalékos szolgáltatásinfláció náluk 1,7, míg az alacsony jövedelműeknél 1,4 százalékot tett ki.

A háztartási energia minimális, 0,1 százalékpontos éves árcsökkenése, és a ruházati cikkek 0,5 százalékos drágulása hasonlóan befolyásolta az egyes jövedelmi csoportok inflációját. A tartós fogyasztási cikkek félszázalékos áremelkedése ugyanakkor az alacsony jövedelműekre gyakorolt jelentősebb, 0,9 százalékos hatást.