BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A választásban segítene az NMHH

A távközlési szolgáltatók kínálatában való eligazodásban segítene a fogyasztóknak legújabb kezdeményezésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Iparági forrásaink szerint viszont az átlagos havi költségmutató felesleges, mivel nincs „átlagos felhasználó”, emellett a fogyasztók akár úgy is érezhetik annak hatására, hogy félrevezették őket.

A vezetékes és mobil telefonszolgáltatások közötti eligazodásban szeretne segíteni a fogyasztóknak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az átlagos havi költségmutató (ÁHK) megalkotásával, ám egyáltalán nem biztos, hogy a kezdeményezés a várt eredménnyel jár majd. A médiahatóság az ÁHK létehozását az egyre szélesebb szolgáltatáskínálattal indokolta, illetve azzal, hogy nem egyszerű az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), valamint a szolgáltatók honlapjainak információi alapján megbecsülni, mekkora havi összeget jelent egy-egy tarifacsomag használata. Az átlagos havi költségmutatót az NMHH a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési cégek - Magyar Telekom, UPC, Invitel, Telenor, Vodafone - honlapjain nyilvánosságra hozott tarifák és az ÁSZF-ekben szereplő feltételek alapján alkotta meg; azt mutatja meg, hogy egy átlagos fogyasztónak mennyibe kerülne havonta a mobil-, illetve vezetékes telefon díjcsomagok használata. A médiahatóság közleményében megemlíti azt is, hogy az ÁHK tájékoztató jellegű összehasonlítási alap, a valóságban az egyes fogyasztók telefonhasználata általában eltér az átlagtól.

Éppen ezért gondolhatják úgy a szakmában, hogy sok értelme nincs a mutatónak, legalábbis iparági forrásaink szerint ez a vélemény alakult ki a távközlési cégeknél. Az ÁHK-ról információink szerint már 2012 óta egyeztet a szektor és az NMHH között, de úgy tudjuk, a szolgáltatók szerint felesleges egy ilyen mutató megalkotása, egyszerűen azért, mert nincs „átlagos felhasználó”. A távközlési vállalatok nem egy elképzelt átlagos előfizetőre alapján határozzák meg áraikat, hanem egyes célcsoportokra optimalizálják, például a sokat beszélő fiatalokra. Ez azt is jelenti, hogy minél specifikusabb egy díjcsomag, minél inkább eltérnek az adott felhasználói csoport szokásai az átlagostól, annál jobban torzít a kalkulált költség is. Forrásaink szerint az ÁHK mutató nem igazán segít a felhasználóknak eligazodni a díjcsomagok között - sőt, azok, akik nem értik meg az „átlagos felhasználói szokások” fogalmát, úgy érezhetik majd, hogy félrevezették őket, amikor az új szerződésük megkötése után kézhez kapják majd az első számlát, és abban nem a várt összeg szerepel. Iparági szereplők arra is felhívták a figyelmet, hogy a marketingszempontok figyelembe vételével összeállított csomagajánlatokban szereplő vonalas percdíjak függhetnek a szolgáltató ellátási területének jellegzetességeitől (falvakban vagy inkább városokban van jelen), a technológiai adottságoktól, az általa ellátott fogyasztók egyedi felhasználási szokásaitól, ezért erősen eltérhetnek a költségalapú árképzéstől. A teljes képhez ráadásul hozzátartozhat az adott szolgáltató csomagajánlatában szereplő többi elem (TV, internet, mobil) költségének alakulása is.

A UPC közlése szerint az NMHH weboldalán található számításoknak az alapja egy, a szolgáltatóktól származó adatokból generált, átlagos fogyasztói szokásokat megjelenítő modell. A fogyasztóknak mindazonáltal érdemes figyelembe venniük azokat az észrevételeket, amelyek a hatóság honlapján is szerepelnek – például azt, hogy a különféle szolgáltatások kombinált igénybevételével további kedvezményeket érhetnek el.

Az NMHH adatai szerint az átlagos hazai vezetékes telefon előfizető havonta 32-szer indít hívást és összesen 159 percet beszél, míg egy előfizetéses mobilszolgáltatást használó 71-szer kezdeményez beszélgetést készülékéről és összesen 167 percnyi hívást bonyolít le. A médiahatóság honlapján az adott szolgáltatók egyes ajánlataira lebontva találhatóak meg az ÁHK-k, és bár a szervezet szándékai szerint a választás megkönnyítése volt a cél, a kiigazodás legalábbis első ránézésre korántsem egyszerű. A médiahatóság közlése szerint az ÁHK-mutatókat havonta frissítik, a táblázatokat mindig a hónap első napján érvényes árakkal és kínálattal jelentetik meg.

Mobilos fölény

Az NMHH becslése szerint tavaly november végén 3,067 millió volt a bekapcsolt hangátviteli csatornák (hagyományos rézérpáros, IP-alapú és kábeltévé hálózaton lévő vezetékes telefon előfizetések) száma, ez közel 90 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A növekedés főleg az IP-alapú és kábeles hálózatokon tapasztalható fejlődésnek volt köszönhető. A mobil hangpiacról tavaly júniusi adat a legfrissebb, akkor 11,54 millió hívásfogadásra képes SIM-kártyát tartottak nyilván, ebből 11,07 millió volt aktív, vagyis olyan, amelyet használtak az utolsó három hónapban. A száz lakosra jutó előfizetések száma 2014 júniusában 116,8 volt, egy évvel korábban 116,1.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.