Az üzlet része a korrupció

A hazai cégvezetők 6-17 százaléka nem utasítaná el, hogy a vállalkozása fennmaradása érdekében például kenőpénzt fizessen vagy visszaosszon egy munka vagy megbízás elnyeréséért – derül ki az EY és az MKIK GVI (a kereskedelmi kamara gazdaságkutató intézete) 2015-ös, Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című kutatásából. Az optimális az lenne, ha mind a 305 megkérdezett vezető határozottan nemet mondott volna, ehhez képest voltak, akik egyértelműen belemennének egy ilyen csalásba, mások legalábbis elgondolkoznának rajta, illetve olyanok is részt vettek a kutatásban, akik inkább nem válaszoltak erre a kérdésre.

Ahogyan Fábián Lívia, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások szenior menedzsere mondta, a felmérésük ismét rámutatott arra az ellentmondásra, hogy miközben a cégvezetők szerint a korrupció az üzleti élet szoros része, ezt saját környezetükben nem tapasztalják. Ez azért is lehet, mert tízből nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a működését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis megteszik, azoknak közel fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezőket. A kis- és középvállalkozások vezetőinek 70 százaléka szerint a visszaélések kezelése és megelőzése az alacsony dolgozói létszám miatt szükségtelen, megbíznak munkatársaikban, sőt sokuk szerint egyáltalán nem történik visszaélés vállalkozásuknál.

Pedig a nemzetközi tapasztalatokból kiindulva a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. A kisebb és közepes cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban csalásnak, s az árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. Ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, a lopás, sikkasztás, hamisítás és a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer gyakrabban fordulnak elő e körben, mint a nagyobb cégeknél.

A kutatás szerint az összeférhetetlenséget a válaszadók 30 százaléka figyeli, szemben a 2014-ben mért 54 százalékhoz képest. A vállalatvezetők mintegy harmada ugyanis azt gondolja, hogy a munkatársaknak nincs más cégben érdekeltségük, ezért nem szükséges ellenőrzni őket. Emellett a cégeknek csupán 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa a korrupciós kockázattal járó kulcspozíciókat.

Külföldön jobban vigyáznak

Az etikai kódex sem mindenható, azonban megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kiegészítve megkerülhetetlen eszköz a visszaélések ellen. Egy ilyen kódex támogatja a helyes döntések meghozatalát és a megfelelő magatartásformák kialakítását – mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere. Egy nemzetközi felmérés szerint nemzetközi szinten a cégek több mint háromnegyedének volt etikai kódexe, Magyarországon ez az arány csupán 30 százalék. Az etikai forródrótot, amelyet a külföldi cégek fele alkalmaz, nálunk csupán 28 százalék használja. Miközben a korrupció mielőbbi felderítése hozhatja a legjobb eredményeket, nálunk az ebben való részvételt besúgásnak, árulásnak tartják.

Egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése

Magyarország három helyet csúszott vissza a világ legátfogóbb korrupciós listáján, a Transparency International által készített korrupciós érzékelési indexen (CPI), a 28 uniós tagország közül a 22-24. helyen végzett.