Megéri etikusnak lenni? Bajban a tisztességes cégek
A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) vállalatirányítási kutatása arra is rávilágít: ahhoz, hogy a cégeken belüli visszaélések, a korrupciós veszélyek csökkenjenek, erősíteni kell a felügyelőbizottságok, a független igazgatók szerepét.
Szükséges lenne, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait személyesen el lehessen számoltatni, s kellene a szervezeteken belül egy „közérdekű bejelentő” rendszer is. Hogy a dolgozó névvel vagy a nélkül tudja jelezni a főnökének, ha valamilyen visszaélést, szabálytalanságot észlel.
A hazai felelős vállalatirányítás fejlődésének egyik gátja, hogy sok multi magyarországi leánya – bár átveszi a nemzetközi rendszereket – az itteni viszonyokra való „országra szabását” nem teszi, nem teheti meg. A kisvállalkozá-soknál hatékony a kézi kontroll, míg a közepesek átállási problémával küzdenek, hogyan alakítsanak ki hatékony vállalatirányítási rendszert – jelezte Adriány Kincső, a HBLF ügyvezető igazgatója. A válságra történő reagálás legjellemzőbb formája a cégek vállalatirányítási gyakorlataiban a kockázatkezelés területére irányuló nagyobb figyelem és kiforrottabb megoldások – tette hozzá.
Tanulságok
A vállalatirányítási rendszer túlszabályozása a tendencia, ahelyett, hogy a párbeszédre és a törvényi betartatásra koncentrálna a szabályozásA felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban versenyhátrányba kerülnek
A részvényesi jogok nincsenek közzétéve, és nem gyakorolják őket
A külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek globális döntési struktúrákat beágyazni a magyar szabályozási keretbe
Az igazgatósági tagok kiválasztása nem átlátható
Nincs megfelelő szabályozás az érintettek/részvényesek érdekérvényesítésére
A vállalatirányítás sok helyen reakció a válságra – erősödő és integráltabb kockázatkezelésbe kezdenek a cégek
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyes felelőssége/elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozíció súlyával
Forrás: HBLF, Corporate Governance kutatás, 2010
A felelős és jó vállalati polgárként tevékenykedő cégek bizonyos iparágakban versenyhátrányba kerülnek
A részvényesi jogok nincsenek közzétéve, és nem gyakorolják őket
A külföldi tulajdonú vállalatok igyekeznek globális döntési struktúrákat beágyazni a magyar szabályozási keretbe
Az igazgatósági tagok kiválasztása nem átlátható
Nincs megfelelő szabályozás az érintettek/részvényesek érdekérvényesítésére
A vállalatirányítás sok helyen reakció a válságra – erősödő és integráltabb kockázatkezelésbe kezdenek a cégek
Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok személyes felelőssége/elszámoltathatósága nincs egyensúlyban a betöltött pozíció súlyával
Forrás: HBLF, Corporate Governance kutatás, 2010 -->
