Bankszövetség: a magyarországi bankszektor a leginkább túlterhelt

– Milyen a viszonyuk a bankoknak az NGM és a jegybank új vezetésével?
– Varga Mihály urat régóta ismerjük, friss miniszterként azonnal eljött a Magyar Bankszövetség testületi ülésére. A régi minisztériumi stábbal együttműködésre törekvő volt a viszonyunk, és úgy tűnik, az újjal is jól együtt tudunk majd dolgozni. A jegybank új vezetését korábbról ismerjük, így bízunk a hatékony együttműködésben. Számunkra a jegybank – s ugyanígy a pénzügyi felügyelet – vezetője abszolút tekintélynek számít.

– Folynak-e tárgyalások az elmúlt években a bankokra kirótt terhek csökkentéséről?
– Európában a magyarországi bankszektor a leginkább túlterhelt, az extraterhek a bankszektor versenyképességét is veszélyeztetik. A kormánynak már évek óta jelezzük, hogy ilyen feltételek mellett a bankszektor nem képes betölteni azt az alapvető feladatát, hogy a gazdaságot gyorsan dinamizálja, és növekedési pályára állítsa. Úgy gondoljuk, a terhek csökkentése megtérülne az ország számára a gazdaság dinamizálása révén. Annak érdekében, hogy ez bekövetkezzék, a bankszövetség a kormányzat számára egy olyan növekedési paktum megfontolását javasolja, amely alapján a terhek jelentős csökkentéséért cserébe a bankok olyan aktivitást vállalnának, ami a gazdaság fellendülését szolgálná.

– Mi az oka annak, hogy még ilyen hatalmas terhek mellett is nyereségesek maradtak egyes bankok?
– A bankszövetségnek nem dolga, hogy az egyes bankok üzletpolitikáját vagy éppen költségszerkezetét vizsgálja. Én inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy amikor a bankszektor múltbéli nyereségességét értékeljük, csalóka számokat látunk. A szektor tőkearányos nettó nyeresége az elmúlt 20 évben nem érte el a 3 százalékot. Az utóbbi időszak iparági szinten veszteséges. A néhány nyereséges bank közül nem egynek a tőkére vetített eredménye pedig messze alatta van az állampapírokon elérhető hozamnak is.

– A Magyar Nemzeti Bank hitelbővítő programjával kapcsolatos tárgyalások hol tartanak most?
– Az MNB elnöke már találkozott első körben a nagybankok képviselőivel és második körben a középbankokéval, ezen a héten pedig találkozik a jelentősebb takarékszövetkezet vezetőivel is. A bankvezetők pozitívan fogadták a programot. A tényleges sikerhez ki kell még alakítani a pontos részleteket, és a kormányzati hitelgarancia-programokat is. Erre azért van szükség, mert az a 2 százalék körüli kamatmarzs, amit ennél a terméknél terveznek,az az ügyfélkör kockázatát nem fedi, a költségről már nem is beszélve.

– Mekkora lenne az indokolt kamatmarzs?
– Európában a kkv-kamatmarzsok 4-6 százalék körül vannak. Természetesen a konkrét mérték erősen függ az adott hiteltípussal megcélzott konkrét szegmens kockázatosságától és a hitelezési keretrendszer kiszámíthatóságától is.

– A statisztikákból, a jegybank és a piaci szereplők megállapításaiból az szűrhető le, hogy nincs igazán kereslet vállalati hitelekre. Ez a program hozhat-e változást?
– A válság kitörése óta sokat beszélnek arról a közgazdászok, hogy a hitelkínálat vagy a hitelkereslet csökkenése okozza-e a hitelezés visszaesését. Én azt látom, hogy Magyarországon mindkettő azonos mértékben esett vissza, ennek megfelelően a gazdaságunk egy alacsonyabb fejlődési pályára állt be. A kereslet élénkítése érdekében azt kellene elérni, hogy a gazdasági környezet fejlődjön, tényleg behozzuk a befektetői pénzeket, és a vállalkozók elhiggyék, hogy Magyarországon érdemes beruházni. A 250 milliárd forint egyébként a kkv-hitelek 4-5 százalékának felel meg, tehát jó lenne, ha az európai uniós pályázatokon megszerezhető pénzekkel multiplikálódhatna. Feltételezem, a kormány azokat a cégeket részesíti majd előnyben, amelyek a legtöbb új beruházást, munkahelyet hozzák majd létre.

– Mikorra lesznek meg a részletes hitelfeltételek?
– A Magyar Bankszövetség felajánlotta a jegybank számára, hogy biztosítja a program feltételeinek a kialakításához szükséges szakmai együttműködést. Mi úgy gondoljuk, májusban kialakulhatnak az általános hitelfeltételek, amelyek alapján a hitelintézetek le tudnak szerződni a jegybankkal. Abban bízunk, hogy június 1-től elindulhat a program.

– Korábban voltak már más államilag támogatott hitelprogramok is, például legutóbb az otthonteremtési hitel, amelytől a hitelezés fellendülését várták a bankok. A lakáshitelek iránti kereslet viszont alig változott. Mi ennek az oka?
– Ahhoz, hogy a magyarországi lakáshitel-állomány fenntartható legyen, illetve fejlődjön, évente 40 ezer új lakást kellene építeni. A lakosság is óvatosabbá vált a hitelfelvételt illetően, a bankok is számos jogszabályi változásnak megfelelően működnek, ezért az ilyen programoknak időre van szükségük a kibontakozáshoz. A szükséges érési idő, tanulási folyamat után viszont minden program sikeressé válhat.

– Az árfolyamgát is lassan bontakozik ki.
– Nagyon sokan igénybe veszik az árfolyamgátat. Bízunk abban, hogy ezzel a két hónapos megnyújtással, valamint a bankszövetség, a kormány és a jegybank által támogatott kampány hatására, a jogosultak 50 százaléka csatlakozni fog a programhoz. Már az elmúlt hónapokban is sokmilliárd forint támogatást élvezhettek az árfolyamgátba belépők, hiszen a havi törlesztőrészlet kamatterhéből az árfolyamgát fölötti részt a bankok és az állam vállalta át. Vannak persze, akik alaptalan illúziókat keltenek, és a hitel alóli kibújás léggömbjeit fújják nagyra, ezzel eltanácsolva a hiszékeny emberek egy részét attól, hogy a valós kedvezménnyel és védelemmel éljenek.

– Az alaptalan illúziókat keltő köröket említve kikre gondolt?
– Elsősorban azokra az önjelöltekre, akik álszakmai magyarázatokat hoznak akár az ökonómia, akár a jog területéről. Magyarország az Európai Unió szerves része, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt jogállam, szakszerűen fogja a hitelesek gondjait kezelni. Látjuk, hogy a több százezer, eddig már megsegített adós mellett továbbra is sokan maradtak olyan ügyfelek, akik a válság miatt szociálisan rászorulóvá váltak, és fizetési nehézségekkel küzdenek. Számukra tehát a korábbi programokat kell továbbfejleszteni. A bankszövetség dolgozik azon, hogy előálljon egy olyan megoldási javaslattal, ami őket is visszahozhatja a kötelezettségüket teljesíteni tudó ügyfelek közé. Az Európában létező, az elmúlt évszázadok során kialakított szociális háló meghatározó társadalmi vívmány. Most komoly kihívásunk az igazságos működtetésének fenntartása, és a potyautasok kiszűrése. Ehhez a társadalom minden tagjának felelős hozzáállása szükséges.

Ezt megelőzően a Budapest Bank vállalati marketing ügyvezető igazgatójaként, a HypoVereinsbank Budapest termékfejlesztési igazgatójaként, valamint a CIB Bank osztályvezetőjeként tevékenykedett.

A Miskolci Egyetem Gazdasági Kapcsolatok Tanszékének vezetője. Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA képesítést, azt követően a Miskolci Egyetemen pénzügyi PhD képesítést szerzett, majd ugyanitt habilitált.

2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült széleskörű közéleti, oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként.

Ezt megelőzően a Budapest Bank vállalati marketing ügyvezető igazgatójaként, a HypoVereinsbank Budapest termékfejlesztési igazgatójaként, valamint a CIB Bank osztályvezetőjeként tevékenykedett.

A Miskolci Egyetem Gazdasági Kapcsolatok Tanszékének vezetője. Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA képesítést, azt követően a Miskolci Egyetemen pénzügyi PhD képesítést szerzett, majd ugyanitt habilitált.

2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült széleskörű közéleti, oktatói és publikációs tevékenysége elismeréseként. -->