BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Botrány Prágában, elutasítás Pesten

A magyarországi dohánygyárak megbízásából készült elemzés nem foglalkozik a dohányzás közvetett költségvetési hatásaival -- közölték a szakszövetségnél. A Philip Morris csehországi tanulmánya nyomán tegnap kipattant botrány közvetve más ottani gyártókat is nehéz helyzetbe hozott.

A magyarországi dohányipar pozícióit várhatóan nem befolyásolja a Philip Morris csehországi tanulmánya nyomán kipattant botrány. Ez azért keletkezett, mert az amerikai cég szerint a cseh állam jelentős összegeket spórol azzal, hogy nem kell egészségügyi ellátást és nyugdíjat biztosítani a dohányzás miatt elhunyt lakosoknak. A prágai kormány ezt visszautasította.
A dohányipar költségvetési hatásait a hazai gyártók is felmérték. Ennek során azonban nem vizsgálták a közvetett kiadásokat és bevételeket, s így az nem adott választ a dohányzásellenes mozgalmak azon spekulációjára, mely szerint a munkából kieső, elhunyt dohányosok jövedelemtermelő képességének megszűnése mintegy 230 milliárd forintnyi veszteséget okoz a gazdaságnak -- mondta kérdésünkre Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) ügyvezető elnöke.
Ezzel a számmal szemben Magyarországon is -- a prágai tanulmányhoz hasonlóan -- az állami nyugdíj- és egyéb egészségügyi kiadások megtakarításának összegzése állhatott volna, ami valóban meghaladja a dohányzásellenes mozgalmak ilyenfajta kalkulációit. Az MDSZ azonban ezt a fajta összevetést közgazdasági és etikai szempontból is elfogadhatatlannak tartotta -- jegyezte meg Patai András.
A dohánytermesztést is figyelembe véve 32 ezer embert foglalkoztató hazai dohányipar 1998-ban valamivel több mint 131 milliárd forintot fizetett be különböző jogcímeken az államkasszába -- derül ki a KPMG elemzéséből, amelyet tavaly októberben az MDSZ megbízásából készítettek. A felmérés tanúsága szerint a közvetlen kiadások ugyancsak 1998-ban 74,1 milliárd forintot tettek ki, vagyis az ágazatból származó bevételek kevesebb mint ötven százalékát.
Hasonló eredményt hoztak számos más európai országban, például a Benelux államokban végzett felmérések is -- jegyezte meg Jamniczky Zsolt, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. kommunikációs igazgatója. A dohányzás közvetett hatásait a magyar gyárak nem tartották etikusnak vizsgálni, ugyanakkor megítélésük szerint közgazdaságilag is igen nehezen meghatározhatók az ebbe a körbe tartozó kiadások.
Az emberi élet és egészség olyan érték -- tette hozzá Dávod Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója --, amely semmilyen pénzügyi összefüggésben nem ítélhető meg. Azt gondolom -- jegyezte meg még a csehországi felmérésre utalva --, hogy a Philip Morris ma már nem rendelne meg egy ilyen elemzést.
A dohányiparból származó állami bevételek között a jövedéki adó képviseli a legnagyobb hányadot, 1998-ban ilyen jogcímen 68,5 milliárdot fizetett be a négy magyarországi cigarettagyár a költségvetésnek. Az iparágban foglalkoztatottak személyi jövedelemadója 8 milliárd forint körül alakult. A vizsgált évben egyébként a magyar dohányosok 200 milliárd forint értékben vásároltak cigarettát, aminek a hozzáadott értéke 12 milliárd.
A dohányzással összefüggő közvetlen kiadások meghatározásakor a KPMG a tűzkárokat is figyelembe vette. A kiadások között a dohányzással összefüggő rokkantsági nyugdíjak 19 milliárdja, valamint a táppénzre és betegszabadságra fordított 16 milliárd a legjelentősebb.
A dohányosok idő előtt meghalnak, de nincs olyan kormány, amely erről cinikusan gondolkodna, s ne az emberek jólétét segítené -- mondta a Világgazdaságnak Vadász Imre, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért civil szervezet elnöke. Ezt tette a magyar kormány is, amikor a nemrég elfogadott, 10 évre szóló népegészségügyi program részeként a dohányzás megelőzését és visszaszorítását célozta meg. A hazai haláloki statisztikák szerint ugyanis az évi 140 ezer halálozás közül 40 ezer a dohányzás következménye.
Mivel a dohánytermékek adójának folyamatos emelése az európai uniós csatlakozás feltétele, azt nálunk is folyamatosan emelik. Azt tervezik, hogy a jövőben az adó 1-3 százalékát a dohányzás elleni programokra fordítják. Ezek finanszírozása most esetleges, pedig a dohányosok fele abbahagyná a káros szenvedélyt, csak a nikotinfüggőség leküzdéséhez orvosi segítség kellene -- mondta Vadász Imre.
A tüdőgyógyász elnök szerint azért is fontos, hogy a lakosság 35 százalékát kitevő dohányosok abbahagyják a füstölgést, mert az elöregedő lakosság egészségének romlása miatt 20-30 év múlva tetemes kiadással számolhat a költségvetés. Egy két évvel ezelőtt végzett vizsgálat azt igazolta, hogy a cigarettázás közvetett és közvetlen kára megegyezett az egészségpénzár egyévi gyógyító-megelőző kasszájának összegével.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.