Sorozatban nyerte a közpénzes tendereket a Közgép, ezért 2012-ben úgynevezett koncentrációvizsgálattal igyekezett tisztázni az Európai Bizottság, valóban mindent visz-e a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaság. Az eredmény azonban nem volt elég az intézkedéshez: a korabeli vizsgálati anyag szerint a közlekedési operatív program szerződéseinek több mint 20, a környezet és energia operatív program csaknem 10 százalékát vitte el a Közgép. Ez átlagosan az összesen 440 milliárdnyi munkának a 17,3 százaléka volt. Végeredményben nem bizonyosodott be a Közgép durva túlsúlya, Németh Lászlóné egykori nemzeti fejlesztési miniszter arra hivatkozhatott, hogy a második helyezett osztrák Strabag sem sokkal kisebb, átlagosan 13,6 százalékos arányban nyert.
A koncentrációvizsgálat viszont most újrahasznosulhat, legalábbis Brüsszelben már előásták az anyagot, mégpedig egy esetleges büntetés kiindulópontjául. A bíróság nemrég jogerősen kimondta, hogy a Közgépet tavaly nyáron jogszerűtlenül zárta ki a Közbeszerzési Hatóság a közpénzes pályázatokból. A konkrét ügyben, amelyre a kizárást alapozták – hamis adatszolgáltatás a győr–gönyűi kikötőfejlesztésre beadott ajánlatban –, az Európai Bizottság már korábban javaslatot tett a támogatási összeg 25 százalékának, nagyjából 1,6 milliárd forintnak a visszafizetésére. A jogerős bírósági döntést követően ennél lényegesen nagyobb büntetés kiszabását mérlegelik Brüsszelben a Világgazdaság értesülése szerint.
Az enyhébb verzió szerint Magyarországnak büntetést kellene fizetnie minden olyan közbeszerzési eljárás esetében, ahol hamis adatszolgáltatásra való hivatkozással bizonyíthatóan jogtalanul zárták ki a Közgépet. Egy idő után azonban a Közgép feladta, nem jelentkezett a közbeszerzésesekre, így ez a merítés nem ölelné fel valamennyi, a cég egyéves kizárása szempontjából releváns infrastruktúra-pályázatot. A másik megközelítés ezért nem bajlódna az ügyek egyenkénti vizsgálatával, hanem a rendszerből adódó szabálytalanságokhoz hasonlóan kezelné a Közgép esetét, és két operatív programot érintő átalánybírságot szabna ki.
A levezetés szerint a cég kizárása lényegében szűkítette a versenyt. A korábbi koncentrációvizsgálatból látszik, hogy a Közgép mind a közlekedési, mind a környezeti és energia operatív programból finanszírozott pályázatain rendre elindult, és nincs ok feltételezni, hogy ne ezt tette volna a nevezetes G-nap után is. Ám visszatartotta az indulástól a közbeszerzési eljárásokból kizáró határozat.
Ez „jogellenes korlátozó feltételnek” tekinthető, ami az Európai Bizottság pénzügyi korrekciókra vonatkozó sorvezetője alapján a szerződéses összeg 25 százalékának visszafizetésével büntethető. Már ez is brutális átalánybírságot jelentene Magyarország számára, a 2014–2020 közötti finanszírozási ciklus (IKOP és KEHOP) kerete ugyanis 2377 milliárd forint, amiből egy évre átlagosan 340 milliárd jut. A 25 százalékos büntetés pedig 85 milliárdos érvágást jelentene. De a sorvezető szerint 100 százalékos korrekció is alkalmazható a legsúlyosabb esetben, „amikor egyes ajánlattevőket szándékosan ki akarnak zárni az eljárásból”. Ezt tetézheti, ha a Közgép kártérítési pert indít elmaradt bevételei miatt. A cégnél nem kommentálták, de úgy tudni, egyelőre nem adtak be keresetet az ügyben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.