Buda-Cash: fizessen az ügyfél

Nehéz helyzetbe kerültek a Buda-Cash svájci frankra spekuláló ügyfelei. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti biztosa ugyanis március 4-i dátummal küldött levélében arra szólította fel őket, hogy fizessenek be esetenként több tíz- vagy százmillió forintot a számláikra. Minderre túl sok időt sem hagyott nekik: hatnapos fizetési határidőt hagyott meg, így a pórul járt ügyfeleknek a mai napig kellene elveszített pénzüókön felül még befizetniük néhány milliót. Nem meglepő: az ügyfelek többsége képtelen előteremteni a pénzt.

Azoktól a kliensektől kérik a eredeti megtakarításuk sokszorosát, akik január 15-én a svájci frank árfolyamának stagnálására vagy enyhe gyengülésére fogadtak. Az ügyfelek állítják, ők abban a tudatban kereskedtek a Buda-Cash automatikus online rendszerén – amely valójában egy, a Saxo Bank által kifejlesztett és működtetett platform volt –, hogy ott biztonságban vannak. Ezen elvileg automatikus stopok és likvidálási szintek voltak beállítva, amelyek megvédték volna a pénzüket az esetleges túlzott veszteségektől. Annak ellenére azonban, hogy az úgynevezett stop-lossok elvileg be voltak állítva, és ezt a szerződésekben is rögzítették, aznap végül lényegesen rosszabbul zárták az ügyfelek pozícióit. Ennek ellenére az egyenlegük általában pozitív maradt. Így járt az egyik lapunknak nyilatkozó ügyfél is, aki körülbelül 30 millió forintját forgatta a Buda-Cashnél. Neki ebből első körben 5 milliója még megmaradt. Legalábbhis úgy hitte.
Később azonban az árakat felülvizsgálták, és a számlákat módosították. Az eredmény az lett, hogy az ügyfelek végül körülbelül tízszer annyi pénzzel tartoztak, mint amennyi az eredeti megtakarításuk volt. Az érintett ügyfél számlája például 300 millió forintos hiányt mutat. „Az életem végéig, de talán még a gyerekeim életében sem tudnék ennyit befizetni, nemhogy pár napon belül” – mondta lapunknak. Az érintett kisbefektetők reklamációval fordultak a brókercéghez, érdemi választ viszont nem kaptak. A brókercég élére kirendelt jegybanki biztos pedig annak ellenére, hogy a panaszt nem vizsgálták ki, követeli a pénzt tőlük, jogi eljárással fenyegetve azokat, akik nem fizetnek máig.

„Mindenképpen elhamarkodottnak tartom az MNB eljárását. A felügyeleti biztos ugyanis nem tett különbséget a számlaegyeztetések során az alacsony aktivitású ügyfelek viszonylag könnyen azonosítható egyenlegű, és a svájci jegybanki döntés napján a számláikon a „frankageddon” során hatalmas veszteségeket elszenvedő, ám az inkriminált napokban az utólagos elszámolások során mind jogi, mind szakmai téren erősen kifogásolható visszaigazolásokkal szembesülő ügyfelek között” – mondta lapunknak Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. A szakembernek több olyan ügyfelei is van, akik a fenti kifogásokkal január végén keresték meg segítségét kérve érintettként az ügyben. Úgy gondolja, januárban a hirtelen likviditási vákumban a brókercég tevékenységét illetően érthetően sok jogi és szakmai aggály felmerült a svájci frank pozíciók kezelése és elszámolása kapcsán, ezeket nem biztos, hogy a felügyeleti biztos néhány nap leforgása alatt képes volt teljes körűen kivizsgálni.

Az ügyben kérdeztük az MNB-t, lapzártánkig viszont nem válaszoltak. Az ügy hátterében az állhat, hogy a befektetési vállalkozásokról szóló törvény értelmében a felügyeleti biztos köteles a befektetési vállalkozás érdekében eljárni, mivel a teljes ügyfélkör és az egyéb hitelezők érdekeit is védenie kell. Vélhetően ezért próbálja behajtani a követelést az ügyfelektől.

Veres János gyermekded színjátéknak nevezte a Fidesz bűnbakkeresését, és hiányolta a meghívottak listájáról Varga Mihály, Járai Zsigmond, Oszkó Péter és Matolcsy György jelenlegi és volt pénzügyminisztereket. Antali közölte: voltak hiányosságok felügyelőbizottsági tagsága idején a brókercégnél, bűncselekményre utaló jelet viszont nem látott.

A Gazdasági Bizottság mára Windisch Lászlót, az MNB alelnökét és Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát hívta be meghallgatásra a brókerbotrány ügyében.

Hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Indoklása szerint a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor Csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték.

Hétfőn a Concorde Értékpapír Zrt. a „brókerbotrány” kitörésére az ügyfeleknek küldött hivatalos levéllel reagált, s a bizalom megőrzése érdekében néhány alapvető tényt közölt működésükről

Veres János gyermekded színjátéknak nevezte a Fidesz bűnbakkeresését, és hiányolta a meghívottak listájáról Varga Mihály, Járai Zsigmond, Oszkó Péter és Matolcsy György jelenlegi és volt pénzügyminisztereket. Antali közölte: voltak hiányosságok felügyelőbizottsági tagsága idején a brókercégnél, bűncselekményre utaló jelet viszont nem látott.

A Gazdasági Bizottság mára Windisch Lászlót, az MNB alelnökét és Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát hívta be meghallgatásra a brókerbotrány ügyében. Tíz embert előállítottak A Buda-Cash üggyel összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap tíz személyt állított elő, és több helyszínen házkutatást tartottak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkkal. Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház felfüggesztett vezérigazgatóját hatvanmilliárdos csalás és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették – írta az MTI.

Az előállított személyek közül kilencet gyanúsítottként, egyet tanúként hallgattak ki a nyomozók. A gyanúsítások minősítése személyenként eltér, csalás, illetve számvitel rendjének megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik a büntetőeljárás. Bánáti János, Tölgyesi ügyvédje a távirati irodának úgy nyilatkozott: tudomása szerint a brókercég egyik jelentős tulajdonosát, volt igazgatósági tagját, P. Z-t és a vezérigazgató-helyettest V. I-t is meggyanúsították -->