"A beteg ma hálapénzért sem kapja meg azt, amit szeretne"

Lassan fizetnek a gyógyszerekért

A nagykereskedőkre hárul a gyógyszerek készletezésének teljes terhe -  mondta Feller Antal a Magyar Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke.
 
A gyógyszer-nagykereskedők hagyományos tevékenységeinél hazánkban jóval több feladat hárul a szektor szereplőire. A szakember jelezte: Magyarországon a készletezés teljes terhe a nagykereskedőkre hárul, mert a kiszámíthatatlan forgalmú piacon erre sem a gyógyszertárak, sem a kórházak nem képesek. Ennél is nagyobb kihívás azonban a finanszírozás megoldása, itthon ugyanis a patikák és kórházak erre sem képesek. A gyógyszer-nagykereskedők a gyártóknak jellemzően 30-60 napos határidőre fizetnek, ennél azonban sokkal lassabban jutnak pénzükhöz vevőiktől.

Álláshelyek szűnhetnek meg a gyógyszeriparban

A beruházások és a kutatás-fejlesztési költések visszaeséséhez, a munkahelyek számának csökkenéséhez vezethet a gyógyszeriparban a jelenlegi szabályozási rendszer - mondta Greskovits Dávid a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) alelnöke. A szakember elmondta: komoly kockázatot rejt a hazai gyógyszeripar szempontjából, hogy a 2013-as gyógyszerkassza irreálisan alultervezett, a támogatási rendszer pedig  hátrányosan érinti a magyarországi gyártókat. A vaklicit bevezetése például épp a hazánkban termelő tevékenységet is végző vállalatokat sújtotta a leginkább.

A MAGYOSZ alelnöke elmondta: valószínűsíthető, hogy jövőre a gyógyszeripar kutatás-fejlesztési tevékenysége szűkülni fog, a szektorban elbocsátások várhatóak, a gyártók pedig további termékeket vonhatnak ki a piacról, mivel azok a vaklicit miatt finanszírozhatatlanná válnak.

Rohamosan nő a magyarországi kórházak lejárt tartozása

Rohamosan nő a magyarországi kórházak lejárt tartozása, év végére akár 80 milliárdot is követelhetnek az intézményeken a beszállítók - mondta Hornyák László, az Orvostechnikai szövetség elnöke. A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát ma a gyógyászati segédeszközök és berendezők gyártói számára az jelenti, hogy a kórházak nem képesek időben fizetni szállítóiknak. Az intézmények lejárt szállítói adósságállománya rohamosan nő, az első félév végén meghaladta a 35 milliárdot, az év végére pedig akár a 80 milliárdot is elérheti.

Az orvostechnikai vállalatok számára ez azért okoz kiemelkedően nagy kihívást, mert a korházak jellemzően az utolsók között fizetik ki az ilyen eszközöket.

A halál a legolcsóbb kezelési alternatíva

Bár az egészségügyi technológiák rohamléptekben fejlődnek, ezek állami befogadása Magyarországon azonban sok esetben késik vagy elmarad – mondta Kalló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője . Kalló Zoltán hangsúlyozta: semmiképp nem szabad azonban összekeverni a költségminimalizálást és a költséghatékonyságot. Az egészségügyi közgazdász egy nagyon egyszerű példával szemléltette a különbséget: ha egy balesethez a mentő nem ér ki, az költségminimalizálás, ha kiér, akkor az költséghatékonyság.

Ezek alapján a halál a legolcsóbb kezelési alternatíva, ez azonban teljesen egyértelmű, hogy nem a megfelelő irány. Éppen ezért az egészségügyi döntések során nem a költségminimalizálásra, hanem a hatékonyság növelésére kell törekedni, s a célok között pedig a gazdasági mellett más dimenzióknak is meg kell jelennie, mint például a lakosság egészségi állapotának javítása.

Rácz Jenő: Hazugságokra egészségügyet sem lehet építeni
 
A jelenlegi kórházi ellátórendszerben a most nyújtott szolgáltatáscsomagot, az aktuális szakmai előírásoknak megfelelően, a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet fenntartani – mondta Rácz Jenő Magyar Kórházszövetség elnöke a Világgazdaság „Egészségipar Magyarországon – kitörési pont, vagy félrekezelt ágazat?” című konferenciáján, kiemelve, hogy a hazai egészségügyet nem átalakítani kell, teljesen új rendszerre van szükség.

A szakember Orbán Viktor október 23-ai beszédének azt a szakaszát is idézte előadásában, amely szerint „hazugságokra, dogmákra, önámításra és megtévesztésre nem lehet államot építeni”, és hangsúlyozta, hogy ennek az egészségügyre is vonatkoznia kell.

Az egészségügyi szolgáltatások szerepe kettős - mondta Dr. Kincses Gyula, egészségpolitikai szakértő, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet volt igazgatója. A magánszolgáltatások piaca ma is létezik, dinamikusan fejlődő, de látens piac. A fejlődés elkerülhetetlen, hiszen a közszolgáltatások tartósan forráshiányosak, és egyetlen európai állam sem tudja finanszírozni a szolgáltatásokat.

„A beteg ma hálapénzért sem kapja meg azt, amit szeretne” - hangsúlyozta. Ebből fakadóan következhet kitörés – tette hozzá. „Felértékelődnek az alternatív technológián alapuló eljárások. Akár szakmai teljesítményről, akár fényevésről van szó” - jegyezte meg.
A piaci szolgáltatásoknak belföldi és külföldi vásárlói is vannak. Ugyanakkor illúziónak nevezte, hogy kinti TB-finanszírozásból ide fognak vándorolni a betegek. Ha a piacon hiányzik a kereslet és a kínálat, akkor a pezsgés is csak fékezett habzású. A kínálat ezen a látens piacon még eléggé gyér.

Szerinte a közszolgáltatások általában nem felkészültek a magánszolgáltatások nyújtására. Nincs tisztázott jogszabályi háttér, vagyis nincs meghatározva, hogy mi a „köz” dolga és mi nem, hogyan árulható a szabad kapacitás. Nincs megfelelően elkülönített kapacitásm és a VIP kórterem általában nem megoldás, nincs meg a megfelelő egyenszilárdságú ellátási-kultúra – vélte.

Az egészségügyi turizmus lehetőségei

„A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés” - mondta Kincses. Véleménye szerint nagyon kell kapaszkodnunk, mert a piac telítődik. „A turizmus mérőszáma nem csak a vendég-éjszaka”, hanem a GDP növekedés, munkahely-teremtés, azaz az egészségügyi turizmusban realizált egészségügyi szolgáltatás-tömeg is turisztikai bevétel – mondta Kincses Gyula.  Szerinte a gyógyvízhez a korszerű hozzáadott érték ma már nem a lángos, hanem az orvosi szolgáltatás. A zászlóshajó a fogászat az orvosi turizmusban – ismerte el. A fontos az, hogy ezt a pozíciót tartsuk.

Elengedhetetlen a kockázatkezelés

Megúszhatatlan, hogy a nagy kockázatközösségek felé mozduljon az egészségügy – hangsúlyozta. Magyarországon már elég magas (35 százalékos körüli) a magánfinanszírozás aránya, ám ez „zsebből fizetés”. Ma a biztonságot csak az állam sehol nem tudja garantálni – vélte.

„Magyarországon az üzleti egészségbiztosítás lefagyasztott, embrionális állapotban van” - hangoztatta. Az okok az öngondoskodási kultúra hiánya, az ügyeskedésre szocializáltság és a hálapénz mindent felülíró szerepe. Szerinte a legális szolgáltatási piac fejletlensége is hiányzik, és nincs kritikus tömeget áttörő fizetőképes kereslet.

Az NGM bízik az egészségiparban

Az egészségipar a gazdaság bázisát jelenti - mondta el Feketéné Fényi Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium Egészségipari Osztályának osztályvezetője. Úgy látja, az egészségipar átrendeződés alatt áll az egész világon. Jens Eckstein, a bostoni székhelyű Venture Capital for Technology and Life Sciences szakértőjének gondolatait idézte, aki a Massachusettsi Biotechnológiai Tanács által szervezett legutóbbi befektetői fórumon a következőt mondta: „A befektetőknek valahová tenniük kell a pénzüket, s ha összevetik a biotechológiai tőzsdeindexet egyéb indexekkel, egyértelmű képet kapnak.” Magyarország nem egy nagy piac, viszont geopolitikai szempontból fontos helyen van – mondta az NGM osztályvezetője. Magyarországon a gyógyszeriparban tradicionális az innovatív, magasan kvalifikált a humán erőforrás. Jelenleg a magyarországi gyógyszeriparág K+F részesedése több mint 35-40 százalékát adja – mutatott rá.

Fontosnak nevezte, hogy a gyógyszerkutatások klinikai fázisainak Magyarországon történő végzéséhez megfelelő környezetet kell kialakítani, mely a bevételek növelése érdekében az OEP finanszírozott betegek ellátás-színvonalának forrás erősítésére, orvosaink, szakszemélyzetünk megtartására. Az NGM szerint a prioritások a következők: hazai gyártóbázis megtartása, fejlesztése, a meglévő, hazai K+F+I központok támogatása, új K+F+I központok létesítésének ösztönzése, a hazai gyártók exportpiacainak segítése, a közép-hosszútávú kiszámíthatóság biztosítása az üzleti tervekhez.

Egészségturizmus

Magyarországon az egészségügyre költött magánforrások aránya 30-ról 35 százalékra emelkedett az előző évben – mondta az NGM osztályvezetője. Kiemelten piacosítható egészségipari szolgáltatások mentén új egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések kialakítása szükséges a klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között, melyek a turisztikai szolgáltató helyek szezonális koncentrációját is feloldja és egész éves ellátást tesz lehetővé.

„22 év után meg kell határozni az állami ellátó rendszernek, hogy a befizetett egészségügyi járulékért mi jár és mi nem fér bele” - mondta az NGM osztályvezetője. Fontosnak nevezte, hogy „látható legyen” Magyarország az egészségturizmus tekintetében.