Nagyon sokba kerül az elhízás

Az elhízás világszerte az egyik legkomolyabb népegészségügyi, gazdasági és társadalmi kérdés, nemcsak az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybe vétele, hanem annak finanszírozhatósága miatt is. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát kell az elhízás és az annak nyomán kialakuló betegségek kezelésére költeni.

Iski Gabriella a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszékének munkatársa és Rurik Imre professzor, a Magyar Elhízás-tudományi Társaság alelnöke az elhízáshoz köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos köz- és lakossági kiadásokat igyekezett felmérni. Az elemzéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012-es adatait, azon belül is az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás miatti kiadásokat vették alapul. (A diabéteszesek 80, a magas vérnyomásban szenvedők 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.)

Számításuk szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége legalább 207 milliárd forint, az egészségbiztosítás összes kiadásainak 11,6 százalékára és a bruttó hazai termék 0,73 százalékára rúgott. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 milliárd forint volt. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy az elhízottaknál nagyobb arányban alakulnak ki egyéb betegségek – főleg szív-érrendszeri és mozgásszervi megbetegedések -, amelyek kezelése is nagyobb költségigényű, a tényleges költségek ennél is lényegesen nagyobbak lehetnek: elérhetik az összes egészségügyi közkiadás 15–18, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát. Korábbi felmérések igen óvatosan mindössze évi 30-40 milliárd forintra, az egészségügyi kiadások 2–7 százalékára becsülték hazánkban.

A kutatók a direkt kiadások közé számították az orvosi vizsgálatok, diagnosztikai eljárások és kezelés költségeit, a gyógyszerek árát, a rehabilitáció és gyógyászati segédeszközök költségeit, valamint a táppénzes kiadásokat, bár ennél csak a 40-60 év közöttiek adatait tudták figyelembe venni. Nem számoltak ugyanakkor a leszázalékolás, a rokkantság miatti jövedelemkieséssel. Az indirekt költségek közé például az alacsonyabb termelékenységet, a csökkent munkaképességet, a keresőképtelenség vagy elhalálozás miatt elveszített jövedelmet számolták.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy felmérések szerint a magyar lakosság 53 százaléka egyáltalán nem, további 24 százaléka havonta csak 1–3 alkalommal sportol, tehát a magyarok háromnegyede gyakorlatilag fizikailag inaktív. Az elhízásban emellett hazánkban a helytelen táplálkozási szokásoknak van a legfontosabb szerepük.

Az elhízás direkt költségeiről így már számos országban készült felmérés. Ezek a vizsgált országok teljes egészségügyi kiadásai között viszonylag magas arányt képviselnek: Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában 3, Franciaországban és Svédországban 2, míg az Egyesült Államokban 7 százalék körüli nagyságrendet. Ezek a költségek az illető országok teljes bruttó hazai össztermékének 0,2-1 százalékát is elérhetik.

Az emberiség kihízza a Földet

A WHO szerint évente 3,4 millió felnőtt hal meg a körvérség talaján kialakuló betegségek következtében. Az elhízás járványszerűen terjed, és ezt még egyetlen országban sem sikerült megállítani – állapította meg egy globális vizsgálat, amelyet idén nyáron a Lancet tudományos szaklapban közöltek. Magyarország az elhízottak arányát tekintve az ötödik helyen áll az Európai Unióban. A testtömegindex alapján az Egyesült Királyság lakói a legsúlyosabbak, a románok a legkarcsúbbak. A magyar férfiak 18,8, a nők 21,4 százaléka elhízott, ugyanakkor a Szinapszis Közvélemény-kutató vizsgálata szerint Magyarországon minden második felnőtt elhízott, 20 százalékuk jelentős túlsúllyal küzd.