A hiányszakmákban ijesztő igazán az orvoselvándorlás

Ugyan a mértéke még a tíz százalékot sem éri el, de a tavalyi év azonos időszakához képest legalább már csökkenő tendenciát mutat az egészségügyi dolgozók elvándorlásának mértéke. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal első háromnegyed éves adatai alapján 2012 első kilenc hónapjában 1660-an kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges „jó hírnév igazolást”, idén ugyanakkor már „csak” 1546-an. Egyedül a gyógyszerészek és a szülésznők közül vállaltak többen munkát az országon kívül (a tavalyi 46-tal szemben 53 gyógyszerész, illetve 10 helyett 16 szülésznő), a többi szakmában, ha minimálisan is, de csökkent az elvándorlók száma. Míg a tavalyi esztendő első háromnegyed évében 912 orvos távozott, idén 775; a 388 ápolóval szemben 378 döntött a távozás mellett.

Továbbra is a fiatalok azok, akik a leginkább elvágyódnak: az idén eddig útnak indult egészségügyiek több mint 80 százaléka 45 év alatti.

Az orvosszakmák migrációs listáját még a belgyógyászok és a háziorvosok vezetik, mindkét területről félszázan-félszázan távoztak. A számokból egyértelműen látszik, hogy a tendenciát nem sikerült megállítani a hiányszakmákban: szeptember végéig 32 aneszteziológus, 26 csecsemő- és gyerekgyógyász, 16 kardiológus, 14 radiológus, 13 traumatológus és 11 pszichiáter hagyta el az országot. De más szakmákban is ijesztően nő azok száma, akik nem Magyarországon akarnak praktizálni, ezek között egyre nagyobb számban vannak gasztroenteorológusok, fül-orr-gégészek, szemészek, sőt még többen nőgyógyászok.

A Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének e héten ismertetett felmérése még nagyobb orvosmigrációt vetít előre, mivel a megkérdezettek 17 százaléka jelezte, hogy egy-két éven belül külföldön tervez munkát vállalni.