A klímaváltozás ára - Fel kell készülni trópusi betegségek megjelenésére

Dollártízmilliárdokkal emelkedhetnek a jövőben az államok kiadásai a klímaváltozás következtében – figyelmeztetnek kutatók. Becslések szerint csak a 2003-as európai hőhullám 60 milliárd dolláros pluszkiadással járt, aminek jelentős részét az egészségügyi kiadások növekedése okozta.

Ezek közül elsősorban az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető vagy konkrétan károsító hatások voltak jelentősek, amit főként a krónikus szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegek szenvedtek el. Az extrém hőingadozások, hőhullámok azonban közvetett következményekkel is járnak: olyan fertőző betegségek jelenhetnek meg a mérsékelt éghajlaton, így akár Magyarországon is, amelyek korábban nem vagy csak elvétve fordultak elő.

Mint arra Kohut László orvos ezredes „A globális klímaváltozás egészségügyi vonatkozásai” című tanulmányában rámutat: a „halálos tizenkettőnek” nevezett kórokozók közül a globális átlaghőmérséklet-emelkedés és a csapadékeloszlás változásai miatt többféle, állatokat és embereket egyaránt fenyegető kórokozók terjedhetnek el újabb területeken. Ezek közé tartozik a madárinfluenza, a kullancsok által terjesztett babeziózis, és Lyme-kór, a kolera, az ebola, a különféle külső és belső élősködők, a pestis, az algavirágzás által okozott úgynevezett „vörös áradat”, a szúnyogok által is terjesztett Rift-völgyi láz, a cecelégy által továbbadott álomkór, a tuberkulózis, valamint a sárgaláz.

S hogy mindez már egyáltalán nem a távoli jövő, azt bizonyítja, hogy a közelmúltban Szegeden egy németjuhász kutyában szívférget találtak, ami Magyarországon eddig leginkább csak behurcoltak, ám ez a kutya a város területét sem hagyta el. A szívférget terjesztő szúnyogok eddig csak Dél-Európában voltak jelen, ám az éghajlat melegedésével északra vándoroltak. De nem ez az egyedüli eset, hogy olyan fertőzéssel találkoztak az orvosok idehaza, amelyeket korábban legfeljebb csak behurcoltak az országba. Magyarországon korábban szinte ismeretlen volt a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz, ám 2003 óta minden évben rendszeresen regisztrálnak ilyen megbetegedéseket, évről évre növekvő számban. A fertőzött szúnyogok csípése leginkább a lovaknál és az embereknél okoz agyvelőgyulladást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavaly novemberi tanulmánya is megerősíti, hogy a klímaváltozással olyan fertőzések válhatnak mindennapossá Európában, amelyek korábban egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán fordultak elő a kontinensen. A dolgozat szerint a klímaváltozás a kontinensen leginkább Közép-és Kelet-Európát érinti.

Meleg- és hidegrekordok dőlnek meg

A hőhullámok időtartama a kétszeresére, a szokatlanul forró napok száma pedig a háromszorosára emelkedett Nyugat- Európában 1880 óta – a Svájci Meteorológiai és Klimatológiai Szövetségi Hivatal összesítése szerint. Itthon az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai azt mutatják, hogy az ezredforduló óta majdnem minden év megdöntött valamilyen korábbi meleg- vagy hidegrekord, 2012 például rekordnak számítóan napos év volt a második legmelegebb nyárral. Magyarországon az UV-B sugárzás is egyre több rekordot dönt meg. Tavaly nyáron 47 alkalommal kellett riasztást elrendelni.