A speciális orvosszakmákban már ijesztő is a munkaerőhiány

Az Egészségügyi Engedélyezési és Hivatal adatai szerint 2005 és 2014 között összesen 16.252 orvos és ápoló kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Az emigráció a fő oka annak, hogy míg 2006-ban még majdnem 126 ezer orvos és ápoló dolgozott a magyar kórházakban és rendelőkben, számuk 2013-ra több mint 18 ezerrel, 108 ezer alá csökkent.
Az ápolók közül sokaknak egyszerűen elegük lett az egészségügyből, és pályát módosítottak, de nagyon sokan távoztak külföldre is.

A hivatalos adatok szerint három és fél ezer ápoló és szülésznő emigrált, ám mivel a magánellátásban nincs szükség a munkavállaláshoz jó hírnév igazolásra, a valóságban a távozók száma ennél is magasabb. Az egészségügyi szakdolgozók száma az utóbbi években szinte folyamatosan csökkent, 2010-től azonban ismét növekedett, a fenntartó Gyemszi adatai szerint tavalyelőtt 58 ezer nővér és ápoló dolgozott az egészségügyi intézményekben.

Az orvosok létszáma 2013-ban a mélypontra zuhant, a hét évvel korábbi csaknem 20 ezerhez képest már a 16 ezret sem érte el. Az orvosok számát szintén az elvándorlás tizedelte meg, 2005 óta pontosan 11102 orvos és fogorvos kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást az EEKH-tól. A doktorok fele még az előtt távozott, hogy szakvizsgát tett volna, míg a másik 50 százalékban a legnagyobb számban belgyógyászok, háziorvosok, aneszteziológusok, sebészek, szülész-nőgyógyászok, csecsemő- és gyerekgyógyászok, pszichiáterek, neurológusok és patológusok szerepelnek. Az általuk képviselt terület mindegyike hiányszakma ma már.

Az átlagosnál is nagyobb problémát jelent, hogy speciális orvosi területek művelői is egyre nagyobb számban választják a külföldi megélhetést. Az elmúlt tíz évben például 24 szívsebész, 45 érsebész és 71 klinikai onkológus távozott Magyarországról, miközben a szív-érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések jelentik továbbra is a vezető halálokot. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnökének elmondása szerint 40-50 éves, tapasztalt, nagy tudású onkológusok is itt hagyják a magyar egészségügyet, mivel külföldön az átlagosnál is jobban megfizetik ennek a nagy pszichés megterhelésnek kitett szakmának a képviselőit.

Emiatt, valamint, mert a fiatal orvosok közül éppen e lelki teher miatt kevesen választják az onkológiát, sok helyütt már csak nyugdíjas kollégákkal tudják fenntartani az onkológiai rendeléseket – mondja Ruzsa Ágnes.

Hasonló a helyzet a sebészet területén, ahol szintén csak nyugdíjasokkal, mint a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozatának elnöke fogalmaz, küszködve tudják kiállítani a szükséges létszámot. A speciális sebészeti szakmákban pedig, amilyen a mellkas- vagy az érsebészet, már-már ijesztő a szakemberhiány – mondja Oláh Attila, hozzátéve: pótolhatatlan veszteség ez akkor, amikor összesen alig 100 érsebész vagy mintegy 40 mellkas sebész dolgozik az egész országban.

A fiatalok számára egyre kevésbé vonzó az orvoslás, főleg Magyarországon: a meghirdetett rezidens állásokat mind nehezebb betölteni, még az egyetemi klinikákon is. Az elmúlt tíz évben a kivándorlók nagyjából 50 százalékán állandósult a még szakvizsga előtt álló általános orvosok aránya, sőt, tavaly ismét 14 százalékkal nőtt a 29 év alatti elvándorló orvosok száma. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a kezdeti remény csalódásba csapott át, miután a béremelések abbamaradtak, a most meghirdetett központi ösztöndíjrendszert így már csalinak, csapdának tartják a fiatal orvosok. „Ma Magyarországon egyetlen kórház sem képes megfelelni a személyi és tárgyi minimumfeltételeknek, így a betegbiztonság esetleges” – állítja a szövetség, rámutatva: ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi fizetések rendezése korántsem csupán bérharc.

Sokan vannak, de már nem elegen

A Gyemszi adatai szerint a legnagyobb mértékben az „egyéb” egészségügyi dolgozók – főleg a műszaki és gazdasági területről - hagyták ott az egészségügyet, számuk 2006-ban még több mint 47 ezer volt, 2013-ban azonban már csak 33 és fél ezer. Velük együtt a teljes magyar egészségügy 2013-ban jóval kevesebb dolgozót foglalkoztattak, mint 2006-ban: akkor még csaknem 148 ezer embernek adott munkát ez az ágazat, tavalyelőtt viszont már mindössze 125 ezernek.