Megszűnik a passzív jogon járó táppénz, megnehezítik a gyógyszerek tb-listára kerülését, s nő a gyógyszergyártók különadója. Ezek mellett további hét, elsősorban a jogértelmezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat kerül holnap az egészségügyi bizottság elé.
A táppénzszabályok szigorítása miatt 2003-tól már jelentősen csökkent a biztosító táppénzkiadása. Ennek egyik oka az OEP orvosi ellenőrzési tevékenységének a megerősítése volt, de közrejátszott az is, hogy az egy évig folyósított úgynevezett passzív táppénz idejét előbb 45 napra, 2009-től harminc napra csökkentették. A jogalkotók ez utóbbitól akkor azt várták, hogy a munkanélküliség által fenyegetettek ne a táppénzes állományba meneküljenek. Az intézkedések hatására a 2005-ös 4,2 millió passzív táppénzes nap 2008-ban 2,6 millióra esett vissza. A mostani passzív táppénz elleni érvelés: ez az ellátás nem szolidaritási elven járó juttatás.
Az is csökkenti a táppénzes állomány idejét, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok kötelesek lesznek soron kívül elvégezni a hozzájuk beutalt keresőképtelen állományban lévők diagnosztikai vizsgálatát. Így azok elvben előbb jutnának vissza a munkába.
A legnagyobb szeletet a gyógyszerkasszából hasítaná ki a kormány. Már az idén 26,3 milliárd forintot kíván megtakarítani. Amennyiben a honatyák is rábólintanak a javaslatra, a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyártói különadók, a gyógyszergyártók orvoslátogatóik után fizetendő évi 5 millió forintos díját pedig a duplájára emelik. A jelenlegi 25 millióról 500 millióra nőne a nemkívánatos gyógyszer-kereskedelmi befolyásolást végzők büntetése, megszűnne az a gyakorlat, hogy „egzotikus helyeken konferencia álnéven üdültetés zajlik” – fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Az ellenőrzést segíti, hogy a jövőben minden szakmai rendezvényt előre be kell jelenteni, szakmai indokoltságát pedig az egészségügyi hatóság ellenőrzi majd.
Tetemes összeget takaríthatna meg a tb, ha a lejárt szabadalmi védettségű orvosságok olcsó másolatai gyorsan fölkerülnének a támogatotti listára, és bevezetnék az úgynevezett preferált referencia-ársáv fogalmát az alacsony árú, azonos terápiás eredményű készítményeknél. Kizárólag ezen gyógyszereket írhatnák föl a doktorok a közgyógyellátottaknak, ez jelentős piac a számukra, így érdekeltek lennének az árcsökkentésben. Bevezetnék a nemzetközi referenciaárazást is. E szerint az EU-ban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú gyógyszer számtani átlaga alapján képeznék a hazai árakat.
Az orvosszakmát érintő fontos változás, hogy harmonizálják a munkaidő-irányelvet a munka törvénykönyvével. Az ügyelet teljes időtartama beleszámít majd a heti munkaidőbe. Ez akkor lényeges, ha a sok ügyelet után kötelezően előírt pihenőidő miatt a doktor nem dolgozhatja azt le. Ez esetben a bérét a személyi alapbérre, közalkalmazottnál pedig a garantált illetményre kell kiegészíteni.
Változik a továbbképzési rendszer is, a 75. életévüket betöltött doktorok mentesülnek a továbbképzési kötelezettség alól. Jogszabályban rögzítik továbbá az orvosi tevékenység gyakorlása során használt nevet is. Ez a nőknél okoz gondot, ugyanis ők a diplomájukat a leánykori néven kapják meg, ezzel veszik őket nyilvántartásba. Ám a későbbi névváltozásnál a biztosító új orvosi bélyegző kiadására kötelezte őket. Ezután – az ügyvédekhez hasonlóan – a hivatalos nevük mellett a szakmájuk gyakorlása során használt nevet is használhatják, kettős nyilvántartást vezetnek majd róluk. Arról is dönt a parlament, hogy illetékmentes legyen-e a kamarai tagság első létesítése.
Ám azzal, hogy a korábbi 48 orvosszakmai kollégium helyett hatvan tagozat alakult, hatékony tanácsadó testület jött létre.
Ám azzal, hogy a korábbi 48 orvosszakmai kollégium helyett hatvan tagozat alakult, hatékony tanácsadó testület jött létre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.