Adósságfaragás katonás módra

Több mint másfél éve felügyeli miniszteri biztos az ország egyik legnagyobb, nyolc telephelyen csaknem 1200 aktív és négyszáz krónikus ággyal működő giga egészségügyi intézményét, a 2013 óta az MH Egészségügyi Központ nevet viselő egykori Honvédkórházat. A jelenleg is a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában működő intézmény 2007-ben, a Központi MÁV Kórház, a BM Központi Kórháza, valamint a korábbi Szabolcs utcai Kórház Honvédkórházhoz csatolásával duzzadt méretében és – 2011 végére – az adósságát tekintve is hatalmasra: akkora már több mint nyolcmilliárd forint kifizetetlen számlát halmozott fel.

„Az intézmény hatalmas betegforgalmat bonyolít le: a katonák, rendőrök, vasutasok mellett a XIII. kerület lakossága is a kórházhoz került. Tizenkilenc szakmában pedig ennél is szélesebb az ellátási területe, az égési sérültek ellátásában például 4,5 millió ember, gyakorlatilag a fél ország hozzánk tartozik, és itt működik az ország legnagyobb sürgősségi centruma – mondja Borbíró Zoltán miniszteri biztos. – A széles és sok tekintetben igen drága szolgáltatási paletta azonban nem állt, és részben ma sem áll arányban a finanszírozási forrásokkal. Nagyjából a felét kaptuk meg az összevonás után annak a keretnek, amiből a négy intézmény összesen gazdálkodott.”

A tetemes deficitnek azonban nem csak ez volt az oka. Amint arra a kormányváltást követően készült egészségügyi államtitkársági jelentés, majd a miniszteri biztosi átvilágítás is rámutatott: az intézmény nem működött gazdaságosan. Sok apróságon is elfolyt a pénz, így került többek között a telefonközpont a HM központi üzemeltetésébe, illetve bontották fel azt a szerződést, amelynek alapján korábban évi hárommillió forintért bérelte a betegszéfeket a kórház a HM saját cégétől.

2012-ben azután a korábbi vezetést is menesztették, újfajta vezetési struktúrát hozva létre, ami három „dandárszerű” szervezeti egységet jelent: a Honvédkórházat a civil egészségüggyel, egy speciális katona-egészségügyet, valamint a mindezektől független gazdasági vezetést. Ez utóbbi szükségességét Borbíró Zoltán így érzékelteti: „Ez a honvédség. Itt parancsok fogalmazódnak meg, amit feszes bokázással illik végrehajtani. Egy ilyen organikus szervezet esetében azonban, ahol számos kapcsolat van HM-en kívüli szervezetekkel, amilyen például az OEP, ez nem mindig jó.”

Az első körben végrehajtott ésszerűsítési intézkedéseket újabbak követték, miután osztályokra lebontva is átnézték a működést. Ennek során kiderült: míg az osztályok egy része nem működött teljes kapacitással, mások bőven túllépték az egészségbiztosító által megszabott volumenkorlátot: egyik is, másik is veszteséget termelt. „Az idegsebészet azóta kibővítette a tevékenységi körét, és ezzel jelentősen növelte a bevételét. Ahhoz viszont, hogy minden szakmában elérjék a lehető legnagyobb bevételt, összkórházi szinten több műtétet kellene végezni. Ehhez viszont több aneszteziológus kell, és a beavatkozásokhoz szükséges képalkotó eljárások kapacitását is növelni szükséges” – magyarázza Borbíró Zoltán. Az előbbi érdekében megkezdték külsős vállalkozó altató orvosok foglalkoztatását, az utóbbit pedig egy ez évre tervezett többlépcsős gép-műszerbeszerzéssel szándékoznak orvosolni. Többek között új CT-t, valamint vérrögoldásra is alkalmas érfestő eszközöket vásárolnak, modernizálják az MRI-t, digitalizálják a teljes röntgen-gépparkot, alkalmassá téve ezzel a rendszert a teleradiológiára. További bevételi forrás lehet a magánbetegek ellátása: a kórház ebben éppúgy számít a csípőprotézisre szorulókra, mint a plasztikai beavatkozásokat tervezőkre.

Jelentős fejlesztés előtt áll az egykori MÁV-kórház Podmaniczky utcai épületében található gasztroenteorológia, de ezzel párhuzamosan telephelyeket is racionalizálnak – mondja a miniszteri biztos. Az intézmény a tavalyi évet 3,9 milliárd forint adóssággal zárta – volna, de az intézmény is részesült a novemberi adósságkonszolidációban. Az ennek során kapott 728 millió forinttal az év végére végül valamivel 2 milliárd forint alá sikerült szorítani a tartozásokat. „Tisztában vagyok azzal, hogy ez az összeg még mindig nagyon magas. De a kormány 2011-es határozata „csak” 1,5 milliárd forintos csökkentést írta elő, azt pedig jócskán túlteljesítettük. Azt is fontos látni, hogy az intézmény továbbra sem kapta meg a kapacitásához mért finanszírozási keretet. Végül, de nem utolsó sorban az adósságot úgy tudtuk mérsékelni, hogy eközben 17 százalékkal több bevételre tettünk szert, a dologi kiadások emelkedése nélkül, folyamatos működés mellett.”

Borbíró Zoltán (49)

Borbíró Zoltán jogász, a honvédelmi tárca védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára, a kormányváltás után a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, illetve kabinetfőnöke. Először 2012 közepén bízott meg a honvédelmi miniszter a Honvédkórház működésének átfogó felülvizsgálatával, valamint a racionalizálásra vonatkozó javaslatok kidolgozásával. A kinevezést ezt követően félévente megújították, így a közelmúltban már a negyedik ciklusát kezdte meg a Honvédkórház miniszteri biztosaként.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központja „hadrendi elem”, látszólag kórház, valójában egy laktanya. „A honvédségnek háború vagy katasztrófa esetén is biztosítani kell a közigazgatás, a közlekedés működését, vagy az egészségügyi ellátást, vagy éppen a rendfenntartást. Ezért minden országban szükség van egy, a katonaság által működtetett kórházra, és mindenütt van is egy ilyen.”-->