Az egészségügyi technológiák fejlődése növeli az élettartamot

A várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a gyógyszerek mellett forradalmian új eljárásokat vezettek be a szív-érrendszeri betegségek kezelésében. Ennek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben öt évvel emelkedett a várható élettartam – mondta a KSH „Idősek a családban” című konferenciáján Józan Péter.

Az ismert demográfus szerint a tendencia a következő években várhatóan átmenetileg lassulni fog, de ha a daganatos betegségek gyógyításában és cukorbetegség kezelésében is megtörténik a várt áttörés, az ismét meredeken emelni fogja az élettartamot.

„Korszakváltás küszöbén állunk” – fogalmazott Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója. Az a fajta gazdasági és társadalomszerkezet, azok az életviszonyok, amelyek az utóbbi 120 évben az európai társadalmakat jellemezték, az idősödés miatt radikálisan megváltozta. Ehhez adaptálni kell a nyugdíjrendszert – mint felvetette, esetleg a gyermekvállalást is elszámolhatóvá kell tenni valamilyen formában -, és olyan kérdésekre is választ kell találni, mint hogy mikor és meddig lehet, kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi azért sem mellékes, mert a 90-es években a nyugdíjkorhatár még jóval elmaradt az akkorra már megemelkedett élettartamtól, márpedig a rendszer fenntarthatósága szempontjából is fontos, hogy ne legyen egyensúlytalanság az aktív és a nyugdíjban töltött évek arányában.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke rámutatott: mivel az elöregedés már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, immár nem csak a kutatóknak, de a politikusoknak is foglalkozniuk kell azzal.