Barkács-módszerekre kényszerít a kórházi adósság

Az első, hogy a kormány még áprilisban, teljes körűen rendezze a kórházak kifizetetlen számláit, betartva a korábban aláírt szerződéseket. A rekordméretű, csaknem 90 milliárd forintos adósságállományt ugyanis állami fenntartású, központilag szigorúan kontrollált kórházak halmozták fel. Az adósság már teljesített szolgáltatásokra és felhasznált eszközökre vonatkozik, amiért így az államnak kell teljes mértékben helyt állnia.

A kórházi tartozások folyamatos újratermelődését az érdekképviseletek szerint csak úgy lehet megállítani, ha pótolják az egészségügyből az utóbbi években kivont forrásokat. Az ETOSZ és az OSZ javaslata szerint az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátások kiadási előirányzatát a következő öt évben évente 5 százalékkal kellene növelni egészen 2021-ig, amikortól a mindenkori GDP éves növekedési üteméhez igazodva emelkedne a költségvetés.

Nem tartható fenn, hogy a beszállítók jóindulatán álljon vagy bukjon egy-egy intézmény helyzete, de az sem, hogy a beszállítók hitelezzék az intézményeket, azaz végső soron az államot – érvel a két szervezet. Mostanra olyannyira tovagyűrűzött az adósságcsapda, hogy a beszállítók nagy részének komoly problémát okoz az állami kintlévőségeik finanszírozása – mondják. Ezért azt is javasolják, hogy a 30 napon túl lejárt kintlévőségeiket a beszállítók közvetlenül érvényesíthessék az OEP-pel szemben, vagy akár egyéb közteherviselési (adó-) kötelezettségeikbe is beszámíthassák ezeket az összegeket. n H. É.