Cafeteria 2010: az előny a fogadónál marad

Az idei év volt az, amikor a másfél évtizedes múlttal rendelkező pénztári szektor történetében a legtöbbször változtatta meg a kormányzat a 2010. évi adózásra vonatkozó tervét. A paletta széles volt: az egyeztetés elején felmerült, hogy a cafeteria minden második forintját megadóztatják, de a legtöbb aggályunk akkor merült fel, amikor a tervek szerint 96 százalékos extra adó sújtotta volna az egész szektort.

Megmondom őszintén, ha néhány hónappal ezelőtt azt mondja valaki, hogy a szövetség az adótörvények végszavazásakor a nyilvánosság előtt üdvözölni fogja a végkifejletet, túlzottan optimistának tartottam volna. Pedig a végeredménynek igazán örülhetünk, hiszen a parlament által elfogadott változat szerint az önkéntes egészségpénztár a cafeteria egyik legvonzóbb szolgáltatása lett.

Ismert, hogy a hidegétkeztetési utalványok magas adókulcsot kaptak, és számos kisebb településen korlátozott és az APEH által ellenőrzött a melegétkezési utalványok felhasználása, ezért a gondoskodó munkáltatók legális juttatási lehetőségei közül az első helyre került a patikakártya. Azzal, hogy a munkáltatói befizetés a kedvezőbb, 25 százalékos kulcsba került, valamint azzal, hogy ezt ki lehet váltani a költségként leírható adománnyal, mi, önkéntes egészségpénztárak olyan szolgáltatást tudunk 2010-ben is nyújtani, amely a dolgozók mindennapi szükségleteire a legrugalmasabban reagál.

Ez a munkáltatói adóteher azt jelenti a gyakorlatban, hogy az önkéntes egészségpénztárba szánt 100 forint terhe vagy 25 egység a munkáltatónál, vagy 2 egység a munkavállalónál, de járhat akár dolgozónkénti 13 egység további adójóváírással is. Tudjuk, hogy a munka neheze még hátravan, hiszen mindezt meg kell értetni az egészségpénztárban érdekelt közel 10 ezer munkáltatóval, azonban a reményünk legalább megvan arra, hogy a havi 4-5 ezer forint munkaadói juttatáshoz a következő adóévben is hozzájut a fogadó oldal, vagyis a munkavállalók.

Számtalan fórumon az egészségpénztári szektor szemére vetik, hogy túlzottan alacsony az egyéni befizetések aránya, holott az arra vonatkozó szabályozást nem szigorítják évente. A külső hozzá nem értő számára valóban tűnhet úgy, hogy az évi együttes (nyugdíj- és egészségpénztár) 330 ezer forint egyéni befizetés után járó 100 ezer forint adójóváírás vonzó, de elfeledkeznek arról, hogy az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének erőteljes szűkítése bizalmatlanná tette a rendszer iránt a takarékoskodni szándékozókat.

Az elmúlt évtized tapasztalatai megmutatták, hogy az egészségpénztári szektor akkor tud valóban sikereket felmutatni, ha működésében a törvényben meghatározott alapelvei, mint az önkéntesség és a kölcsönösség, érvényesülnek. Erre szolgál jó példával a szövetség alapító tagja, a Patika Egészségpénztár által kezdeményezett Prevenciós hónapok program. Önkéntes egészségpénztárként a pénzügyi egyensúly megtartása mellett felelős a tagok egészségének védelméért, különösen a mostani gazdasági válság idején. A Patikapénztár az „Egészség nemzeti érték” keretében 30 millió forint ráfordítással indította el a Prevenciós Alapot, amely országszerte 250 gyógyszertárban biztosítja a pénztártagok és családtagjaik ingyenes szűrését. Ezen a szűrővizsgálaton a tagok legfontosabb egészségügyi értékeit mérjük: a vérnyomást, a vér koleszterinszintjét és az esetleges túlsúlyra utaló BMI-indexet. A program több ezer szűréssel a háta mögött nagyon sikeres.

A 2010 januárjában induló Prevenciós hónapok ezt a gondolatot viszi tovább, immár minden szolgáltató aktív részvételére számítva. Az elképzelés szerint minden egyes hónap egy-egy egészségpénztári szolgáltatás jegyében telik el. A pénztár a hónapot az adott téma honlapon és hírlevélben történő bemutatásával kezdi, erre az adott terület egy-egy szaktekintélyét kéri fel.

A Patikapénztár ezzel párhuzamosan felajánlja szolgáltatóinak, hogy saját egészségpénztári szolgáltatásaik és termékeik akcióival csatlakozzanak ahhoz a hónaphoz, amely illeszkedik a profiljukhoz. A szolgáltató gyógyszertárak azért vannak különösen előnyös helyzetben, mert ők minden prevenciós hónaphoz találhatnak olyan termékeket, amelyek az adott betegségcsoport leküzdését segíthetik.

Ezenfelül minden hónap zárását követően kitüntetik és a honlapukon bemutatják a hónap „prevenciós szolgáltatóját”, vagyis azt a szolgáltatót, amelynél a tagok a legtöbb szolgáltatást vették igénybe.

Azonban jó példa akad a banki-biztosítói pénztárakat tömörítő Stabilitás Szövetség tagszervezetei között is. Szellemes az OTP Egészségpénztár akciója is, amelynek keretében arra kérik a szolgáltatóikat, hogy a működési költséggel (7 százalék) azonos szolgáltatói kedvezményt ajánljanak fel a tagoknak.

Úgy vélem, ezeknek a kezdeményezéseknek az ismeretében már konkrétumokkal is el tudjuk hárítani azt a nehezen feledhető pénzügyminisztériumi vádat, hogy az önkéntes egészségpénztárak offshore-szerűen működnek. Ha pedig egyszer megszületik a hozamok transzparenssé tételét előíró jogszabály, akár nőhet is a jelenleg alapvetően állampapírban tartott 40 milliárdnyi vagyon.