Csak az ördög nem alszik?

A buszsofőr alvászavara is közrejátszhatott a 17 halálos áldozatot követelő veronai busztragédiáért. A buszt bérbe adó cég vezetője az áldozatok hozzátartozóinak elismerte, hogy a buszvezetőt alvászavarokkal kezelték és tavaly januárjától márciusig fel is függesztették, hogy kivizsgálják. Mivel azonban a sofőr szakorvosi és üzemorvosi papírt is bemutatott arról, hogy gyógyult, áprilistól újra engedték vezetni. (A lakosság többsége szerint a biztonság kedvéért éjszakára le kellene állítani a gyermekeket szállító buszokat.)

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Shutterstock[/caption]

A vezetői engedély megszerzéséhez és megújításához kötelező egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell átesnie minden sofőrnek Magyar­országon. Gyanú esetén a vizsgálat részét képezi az alvás közbeni légzészavar, azaz az obstruktív alvási apnoé szindróma szűrése is. Az alvási apnoé az alvászavarok egyik típusa, amelynek alapját az alvás közbeni légzéskimaradások jelentik. Ilyenkor a csökkenő oxigénszint miatt a betegek rövid időre felébrednek, hogy aktivizálják az érintett izmokat, erre viszont gyakran nem is emlékszenek.

A balesetek nagy részéért is felelős

Egy, az unióban készült felmérés szerint a közlekedési balesetek igen jelentős hányadáért ez a szindróma volt felelős, ezért az ilyen esetek számának visszaszorítása érdekében módosították az EU-s irányelveket. Magyarországon 2015 áprilisa óta szigorították a szabályozást. Akiknél a vizsgálatok bizonyítják a szindróma fennállását, csak akkor kaphatják meg a vezetői engedélyt, ha alvásdiagnosztikai központban kiállított szakorvosi véleménnyel igazolni tudják állapotuk megfelelő ellenőrzését, a kezelés során kapott utasítások betartását és az aluszékonyság tekintetében elért esetleges javulást.

Szigorítani kellene az alkalmasságit

Létezik egy olyan készülék, ami az alváslaboratóriumokban használt módszernél egyszerűbben és pontosabban képes jelezni, ha gond van az éjszakai pihenéssel. Ez egy finn fejlesztésű eszköz, amit Debrecenben, a Repülőorvosi Intézetben már évek óta használnak az alkalmassági vizsgálatok során.

Petrekanics Máté, a Testnevelési Egyetem Sporttudományi Kutató Intézet spiroergometriai laboratóriumának vezetője is azt mondta: Debrecenben pilóták és katonák vizsgálatánál már kiderült, hogy mennyire hatékonyan használható, ezért azt javasolják, hogy a hivatásos sofőrök esetében is vezessék be a rutinszerű használatát.

„A Testnevelési Egyetemen több mint három évtizede vizsgálunk rendszeresen él­sportolókat, ezért tudjuk: nem a munka, hanem a teljesítmény nemesít. Annak azonban, hogy valaki képes legyen hatékonyan dolgozni és eredményeket elérni, az alapja az alvás, hogy minél tökéletesebben pihenjen. Ezt a finn technológiát már sportolók esetében is eredményesen alkalmazzuk. Az eszköz a keringést, a légzést és a pulzusszámot ellenőrzi, otthoni környezetben is használható, tehát nem kell hozzá alvásdiagnosztikai laboratóriumba befeküdni, és pontosan meg lehet állapítani, ha nincs rendben az éjszakai pihenés. Nyilván minden sofőrt nem lehetne azonnal szűrni a segítségével, de lehetne minősíteni, és akár úgy elkezdeni, hogy először a személyszállításban részt vevők számára tennék kötelezővé, és úgy haladnának a többi hivatásos gépkocsivezető felé. Ez nem egy drága eszköz, és a vizsgálat sem drága ahhoz képest, hogy mekkora értéket lehetne megvédeni az alkalmazásával” – mondta.

Nem csak a hangos horkolás jelzi a bajt

Terray-Horváth Attila neurológus szakorvos, szomnológus, a SomnoCenter szakértője azt mondta: az alvási apnoé­ra legjellemzőbb éjszakai tünetek közé tartozik a hangos, horkantásokkal kísért horkolás. A légzéskimaradás tüneteit legtöbbször az alvótárs veszi észre, így akik egyedül alszanak, azoknak számos fontos tünet észrevétlen marad. Esetükben még inkább hangsúlyosak az alvási apnoé nappali tünetei. Rájuk jellemző, hogy bár átaludták az éjszakát, ébredéskor fáradtnak, kialvatlannak érzik magukat, a fáradtság napközben is megmarad. Súlyos alvási apnoéban szenvedőknél nem ritka, hogy ha monoton tevékenységet végeznek – például hosszabb utat tesznek meg gépkocsival –, rövidebb-hosszabb időre el is alszanak.

A légzéskimaradással járó alvási apnoé hosszabb távon enyhébb esetben is kellemetlen nappali tüneteket okoz: figyelem- és memóriazavart, ingerlékenységet, munkahelyi és iskolai teljesítménycsökkenést, a szexuális érdeklődés és teljesítmény csökkenését, depressziót. A nem kezelt alvási apnoé szindróma hosszú távon jelentősen növeli a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. Ezért is fontos, hogy a tünetek segítségével felismerjük a betegséget, és mielőbb igénybe vegyük a szomnológus szakorvos segítségét.

Alvás közben az idegrendszer dolgozik

Alvásunk nem passzív, hanem aktív idegrendszeri folyamat, összetett biológiai szerepe van. Terray-Horváth Attila elmondta: két fő alvásfázisunk a lassú hullámú mélyalvás, a NREM, valamint a gyors szemmozgásokkal kísért REM-alvás. Az előbbi a szervezet nyugalmi állapotát szolgálja, ilyenkor pihen a testünk és az agyunk. A REM-fázist szokták álomfázisnak is nevezni. Ilyenkor agyunk az éber állapotnál is intenzívebb munkát végez, ekkor dolgozzuk fel az idegrendszer által összegyűjtött információk nagy részét. Ez kiemelten fontos a memória, a koncentráció, a hangulatunk és a gondolkodásunk szempontjából.

„Alvásunkat, elalvási és ébredési időnket az agyunkban elhelyezkedő belső biológiai óránk szabályozza – mondta Terray-Horváth Attila. – Az idegrendszerünket érő állandó környezeti ingerek modulálják ezt a szabályozást. Alvásigényünket részben genetikai adottságaink, részben környezeti hatások határozzák meg. Az idegrendszer fejlődéséhez elengedhetetlen alvás csecsemőkorban a leghosszabb, később egyre kevesebbel is beérjük. Nemenként eltérő az alváshiányhoz való alkalmazkodási képességünk. A nők sokkal jobban tudnak alkalmazkodni az alváshiányhoz, mint a férfiak.”

Túl keveset alszanak a gyerekek is Kevesebbet alszanak a gyerekek,a szüleik, és már ez a korosztály is küzd alvászavarokkal. A pihenési idő csökkenésével romlik a teljesítményük, a problémamegoldó készségük, mentális problémáik alakulhatnak ki, és nehezebbé válik a tanulás is. Már egy pluszórával is jelentős változás érhető el három napon belül – derült ki a BBC One Panorama című műsorának tényfeltáró riportjából az Egyesült Királyságban, ahol szakértők segítségével tesztelték a gyerekeket. Az első felmérőt a vizsgálat kezdetén írták, amikor a fiatalok saját bevallásuk szerint szokásosan napi körülbelül 7 órát aludtak. Néhány nap múlva újabb felmérőt írattak velük, de azt kérték, csak egy órával aludjanak többet, ezek az eredmények jelentősen felülmúlták az előzőt. A szakértők szerint az alvás­zavarok egy része annak tudható be, hogy a gyermekek olyan tartalmakat néznek a tévében és az interneten, amelyek nem korosztályuknak megfelelőek. Vagyis olyan mozgóképeket, amelyeket csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tud az agyuk feldolgozni.

Kép: Shutterstock -->