Döntésekre váró onkológia

Napokon belül megjelenhet az uniós pályázat a regionális onkológiai centrumok fejlesztésére annak érdekében, hogy azok az onkológiai ellátás minél szélesebb spektrumát nyújtani tudják – mondta a Világgazdaságnak Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet első embere. Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen így a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak, a beteg ugyanott kaphat diagnózist, ahol azután megoperálják, és ha kell, sugárkezelik vagy gyógyszerelik.

„A küszöbén állunk annak, hogy akár Európa legjobban szervezett onkológiai ellátórendszere jöjjön létre” – vélekedett Kásler. Mint mondja, az országos intézetben két héten belül pontos és részletes diagnózist kap a beteg, ezt követően azonnal hozzálátnak a szükséges kezeléshez. „Ha végre feláll a teljes hazai onkológiai ellátórendszer, akkor az országban mindenütt hasonlóan rövid lesz a várakozási idő” – mondta. Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai onkológiai osztály, és ezek egy részében a sugárterápia szintén elérhető. Így áll majd össze az az ésszerű és célszerű struktúra, amelyben „nem bolyong, hanem a legkorszerűbb kezelést kapja minden daganatos beteg” – fogalmazott a főigazgató, elismerve, hogy maguk az orvosok is sokat tehetnének azért, hogy a betegek minél előbb megfelelő ellátást kapjanak, és ne teljenek el hetek, hónapok különféle vizsgálatokkal.

Sokszor azonban a betegek sem fektetnek elég energiát a dologba – véli Kásler Miklós. „Mi, magyarok egy tízéves használt autóért Németországig is elmegyünk. Ám ha 60–80 kilométert utaznunk kell azért, hogy esetleg megmentsék az életünket, már felháborodunk” – ezzel igyekezett érzékeltetni, mi is lehet az egyik oka annak, hogy rákbetegek ezreinél nem tudják időben megkezdeni a szükséges kezeléseket, vagy akár csak felállítani a pontos diagnózist.

Az említett, létező, de még fejlesztendő struktúra automatikusan kijelöli azt az útvonalat is, amelyet a betegnek be kell járnia. Vagyis ha az egészségügyért felelős államtitkárság valóban szigorítani akar, meg kívánja határozni, mely betegséggel hová kell irányítani a pácienseket, akkor egyértelmű lesz az is, milyen daganattal vagy gyanúval melyik kórházba, centrumba kell küldeni a beteget. Ezzel a döntéssel még adós a kormányzat.

Kásler Miklós a gyógyszerellátásról azt mondta, fenyegetést jelent az esetleges kivonás. A tárgyalások várható eredményének gyakorlati hatásáról nem kívánt találgatni, de egyértelművé tette, hogy „komoly következményekkel járhat, ha olyan gyógyszereket vonnak ki a gyárak, melyeknek nincs alternatívájuk a terápiában”.

Többeket érint, de jobban kezelik

A keringési betegségek után – mint a fejlett országokban mindenütt – még mindig a daganatok követelik Magyarországon a legtöbb áldozatot. Ráadásul sajnálatos módon, ha lassan is, de még mindig emelkedik a rákos betegek száma. Ez egyébként számos ok miatt világtendencia – közölte Kásler professzor. Annak köszönhetően azonban, hogy egyre színvonalasabb a kezelés, és a hazai gyógyítási körülmények gyakorlatilag ugyanolyanok, mint a fejlett országokban, a halálozási mutatók valamelyest javultak az elmúlt években. A halálozási statisztikákat évek óta a tüdőrák vezeti, második-harmadik helyen a vastagvégbélrák és az emlőrák áll. Sokan halnak meg szájüregi daganatokban és prosztatarákban is. A rákbetegség miatt rokkanttá váltak száma az elmúlt negyed században megkétszereződött.