"Elhalhat a gyógyszeripar"

Harmincmilliárd eurót takarítanak meg évente az EU-tagállamok a régió generikus gyógyszereinek felhasználásával, ezért az iparágat meg kell óvni a kínai és indiai importtól. Pár éven belül lejár számos biológiai készítmény szavatossága, a hazai cégek milliárdos beruházásokkal készülnek azok másolatainak gyártására.

Ötödével csökkenne a lakosság gyógyszerkiadása, ha a készítmények szabadalmi védettségének lejárta után azonnal forgalomba kerülnének azok generikus másolatai – hangzott el a hét végén az Európai Generikus Gyógyszer-gyártók Szövetségének (EGA) budapesti konferenciáján. Az EU tagállamaiban évente 30 milliárd euró megtakarítást érnek el a kormányok a generikus (kémiai úton előállított, lejárt szabadalmi védettségű) készítmények alkalmazásával, e gyógyszerek adják a forgalom felét. Ám – a közbiztosítók és a lakosság teherbíró képességének, idősödésének ismeretére alapozva – Didier Barret, az EGA elnöke úgy véli, 3-5 éven belül 80 százalékra bővülhet e patikaszerek forgalma. Ez azzal a pozitív tendenciával is jár, hogy bővül a régió 700 generikus gyógyszert gyártó vállalatánál a foglalkoztatott munkavállalók köre.

Ám ahhoz, hogy a generikus és a fejlődőben lévő bioszimiler (biológiai úton előállított szerek másolatai) gyógyszerágazat domináns szerephez jusson, a kormányoknak helyzetbe kell hozni ezt az iparágat. Ehhez elkerülhetetlen az egységes szabadalmi rendszer, 2013-ra részletes jelentés készül a jelenlegi gyakorlatról. E kérdéssel is foglalkozik a magyar EU-elnökség, s megvan a remény a 27 tagállam konszenzusára – véli Vásárhelyi Olivér, az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságának osztályvezetője. A megállapodás csökkentheti a szabadalmak körüli peres ügyek számát, ez költséges és időigényes. A megnövekedett indiai, kínai, brazíliai, dél-koreai, mexikói generikus orvosságok európai importja miatt is fontos a megállapodás, és ez a régió innovatív gyártóinak is hasznos.

Nem tagadja ezt Balás Péter, az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese sem. Ám szerinte a szellemi tulajdon védelmét, hangsúlyozva egyensúlyt kell teremteni az originális és a generikus gyógyszerek forgalmazásában. Az EU az „okos növekedés” híve, ez mindkét szegmensben feltételezi a kutatás-fejlesztés (k+f) fontosságát, ez a régió versenyképessége érdekében is fontos. Uniós és magyar érdek is, hogy a hatalmas forrásigényű gyógyszerkutatásba fektetett tőke megtérüljön a szabadalmi védettség lejártáig.

Célok

Az Új Széchenyi-terv szerint a gyógyszeripari fejlesztések nyomán a szektorban dolgozók létszáma az ipari alkalmazottak 4 százalékára nőhet 2013-ra a 2007. évi 2,2-ről; termelése az ipari termelés 3 százalékára.

a magyar gyógyszerforgalom 2010-ben 3,5 millió USA-dollár

az OECD-országok egészségügyi kiadásának 17 százaléka gyógyszerköltség

a magyar egészségügyi kiadások 32 százaléka gyógyszerköltség

Forrás: VG-gyűjtés Bogsch Erik

A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója

„A hazai gyógyszercégek »szendvicshelyzetben« vannak, a multinacionális innovatív gyártók és a kínai, indiai generikus importtermékek között. Ha a kormányok nem lépnek, úgy a nemzetközi hírű gyógyszeripar a textilipar sorsára jutva elhal. Hazánkban a 12 százalékos különadó (tavaly ez 54 milliárd forint volt) visszavetheti a kutatás-fejlesztést. Pedig készülve a biológiai gyógyszerek szabadalmi védettségének lejártára, laboratóriumot építettünk, Debrecenben pedig 15 milliárd forintot fektettünk a biomásolatok gyártására alkalmas üzem létrehozásába, ott 2015-től onkológiai és immunológiai biomásolatok készülnek.”

Szabó László

A Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója

„A világ első számú generikus és biohasonló gyógyszercégeként 75 millió eurót fektettünk a debreceni egységünk fejlesztésébe, itt gyártjuk a globális termelés ötödét. A magyar kormánynak meg kellene fontolni, milyen innovatív szereket lehet kiváltani az olcsóbbakkal, és készülni arra, hogy pár éven belül lejár a biológiai úton előállított gyógyszerek többségének a szabadalmi védettsége. Ugyan a k+f fontosságát azzal elismerték, hogy az e célra fordított pénzt visszaigényelhetjük az Egészségbiztosítási Alapba fizetett különadóból, ám ez évtől ez a csatorna megszűnt, nem tudjuk, honnan kapjuk majd viszsza ezt a tetemes pénzt.”

Hodász István

Az Egis Nyrt. vezérigazgatója

„A biohasonló gyógyszerek előállításának költsége tíz-hússzorosa a generikus készítményekének, egy új kutató-gyártó üzem létesítése 150-300 millió dollár beruházást igényel, ezt a kormányoknak támogatni kellene. Biztató, hogy az EU 2020-ra a mostani 1,9-ről 3 százalékra növelné a k+f-re fordítható GDP-részesedést. A gyógyszeripar az egészségügyben betöltött fontossága mellett jelentős gazdasági tényező: az unióban 150 ezer jól kvalifikált szakembert, a hozzá kötődő beszállítói kör további 300 ezer munkavállalót foglalkoztat. A hazai ágazat közel 15 ezer embernek ad munkát, s ugyanennyi a közvetett foglalkoztatott.” -->