A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Térképtér szolgáltatása szerint országosan 37004 projekt kapott támogatást az Új Széchenyi Terv keretében, ebből 25120 zárult le, ami majdnem 70 százalékos arány. A kórházi fejlesztéseknél ennél lényegesen kedvezőtlenebb a sikerarány: összesen 284 projekt kapott támogatást 84,51 milliárd forint értékben, amiből eddig 10,45 milliárdot fizettek ki, és mindössze 49 projekt zárult le, ami még a 20 százalékot sem éri el.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy számos projekt alig hogy elindult, mivel két nagy pályázatot – az egészségügyi intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológiai centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak a múlt évben hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015. június 30-ig, alig több, mint másfél éven belül be is kell fejezni, hogy azután a jövő év végéig az előírtaknak megfelelően a pénzügyi elszámolás is lezárulhasson.
De nemcsak az új projekteknél szorít az idő. Nem egy, évekkel ezelőtt meghirdetett projekt csigalassúsággal halad, különösen az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Ilyen a Veszprémbe tervezett új onkológiai központ, amelynek az alapkövét 2012-ben tették le, de a központi épület kiviteli tervét még csak mostanában fogják jóváhagyni. Vagy a gyöngyösi kórház fejlesztése, amelyre 1,2 milliárdot kaptak még 2010-ben, ehhez képest tavaly novemberéig csupán a kivitelezési szerződést aláírásáig jutottak.
Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, és a legújabb hírek szerint 2014 októbere az átadás legújabb határideje. A 14,5 milliárdos összértékű nyíregyházi tömbkórház-beruházás alapkövét tavaly októberben, négy évvel a projekt indítása után sikerült csak elhelyezni, az eredetileg 2012. szeptember 30-ra tervezett beruházás mintegy öt évvel a projekt indítása után talán be is fejeződik. Az egri Markhot Ferenc Kórházban tervezett infrastruktúra-fejlesztésre 2010 áprilisában ítéltek meg 4,1 milliárd forintot, de a kivitelezőt a mai napig nem sikerült kiválasztani. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyik olyan egészségügyi beruházás, amelyet még az előtt leállít a kormány, hogy valójában elkezdődött volna.
Erre az a tavaly november végi kormányhatározat ad lehetőséget, amely egyúttal jelentős, összességében több mint négymilliárd forintos többletforrást szavazott meg több kórházfejlesztésnek is. A határozat kimondja, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét és költségeit, minderről pedig előterjesztést kell készíteni a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság részére. Lapunk úgy tudja, ez hamarosan megtörténik.
Nem lesz több ilyen lehetőség
Az első és – egy jó ideig – az utolsó nagy lehetőség a most zárult uniós ciklus Magyarország számára az egészségügyi infrastruktúra, ezen belül az elavult épületek, berendezések és műszerek érdemi fejlesztésére. A következő hét éves fejlesztési ciklusban az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátások, így például a háziorvosi szolgálatok, támogatását célzó pályázatokat szorgalmazza. A 2014 és 2020 közötti időszakban radikális csökkennek is az egészségügy rendelkezésre álló források, egyes becslések szerin 130-180 milliárd, mások szerint mindössze 90 milliárd forintot használhat majd fel a következő hétéves fejlesztési időszakban az ágazat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.