Ellenőrzött táppénzesek

A kassza betartásában jelentős szerepe van az augusztustól megszigorított táppénzszabályoknak, s annak is, hogy a válság hatására megszűnt munkahelyek miatt nem nőtt a táppénzes állományban lévők száma. Az előző években meghaladta az 1,1 milliót a táppénzes esetek száma, a múlt év első tizenegy hónapjának átlaga alig több egymilliónál. Az augusztusi szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent. A táppénz mértéke pedig – a biztosítotti jogviszony idejének függvényében – a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a korábbi 70 és 60 százalék helyett. Ötven százalékra esett vissza a kórházban töltött időre járó táppénz mértéke is. Jelentős változás, hogy a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akiknek korábbról van biztosítási idejük.

Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogviszony megszűnése után kifizethető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csökkent, a múlt év augusztusától pedig már csak 30 napra jár ez az ellátás. A jogalkotók ez utóbbitól vélhetően azt várták, hogy a munkanélküliségtől fenyegetettek ne a táppénzes állományba meneküljenek.

Az egy beteg esetre jutó táppénzes napok száma az elmúlt öt évben harminc körül volt, ám a bérek növekedése miatt fokozatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege, a tavalyi év tizenegy hónapjában átlagosan 3320 forint volt, ez 7 százalékkal haladta meg a 2008-as év hasonló időszakának kifizetéseit.
A jogszabály maximálta az egy napra kifizethető táppénz összegét is. Ez a biztosítási jogviszonyban lévőknél nem haladhatja meg a minimálbér 400 százalékának harmincad részét, ez tavaly 9533,33 forint volt. A biztosítási jogviszony megszűnését követően ez az arány a minimálbér 150 százalékának harmincad része, ez 2009-ben 3575 forint volt. A minimálbér tavaly 71 500 volt, az idén 73 500 forint.

Az OEP – a költségvetésben meghatározott keretek között – méltányosságból is folyósíthat táppénzt, amennyiben a biztosított nem rendelkezik az előírt biztosítási idővel. Ennek időtartama azonban a korábbi 45 helyett ugyancsak 30 napra csökkent.
A táppénzkassza kordában tartásában jelentős szerep hárul az OEP úgynevezett felülvéleményező orvosi ellenőrző hálózatára. A 276 felülvéleményező főorvos mellett 30 ellenőrző főorvos koordinálja a munkát. Tavaly több mint 1,1 millió alkalommal vizsgálták meg a keresőképtelen állományban lévők jogosultságát, s 40 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a betegállományban lévőket. Az ellenőrző doktorok a kezelőorvos jelenlétében vizsgálhatják meg a betegeket, betekinthetnek a dokumentációba, szükség szerint szakorvosi vizsgálatra utalhatják a beteget. Megállapíthatják a keresőképességet, és javasolhatják a táppénz folyósításának megszüntetését.
Az ellenőrzést hivatalból vagy a munkáltatók kérésére is végezhetik az orvosok. Ám ez utóbbi esetben a felülvizsgálatért 15 800 forintos díjat kell fizetni. Tavaly ezer esetben kezdeményezték a foglalkoztatók a táppénzen lévő dolgozóik ellenőrzését.

A baleseti táppénz öszszege megegyezik a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével.

Nógrádi Tóth Erzsébet Baleseti táppénz: változó szabályok Januártól változott az üzemi balesetekre vonatkozó szabályozás, ám a decemberről áthúzódó esetekre a korábbi jogszabály vonatkozik. A korábbi egységes üzemi balesetekből kiemelték az úti baleseteket. Ám üzeminek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan a dolgozók lakására történő utazás során történik. Az úti baleset esetén a baleseti táppénz összege a járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegének 90 százaléka, míg egyéb esetben megegyezik a járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével.

A baleseti táppénz öszszege megegyezik a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem naptári napi összegével.

A keresőképtelenség okainak sorrendje 1. légúti betegségek

2. mozgásszervi bajok

3. vírusfertőzések

4. sérülések

5. emésztőszervi bajok

6. keringési betegségek

8. mentális gondok

-->