Elszaladhat a kórházadósság - a kormánnyal egyeztet a Kórházszövetség

Negyven egészségügyi intézmény több mint 34 milliárd forint tartozást halmozott fel szeptember végére. Ez tízmilliárd forinttal több, mint a július végén regisztrált 23 milliárd. Ebből a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 5,4, a megyei és a fővárosi önkormányzattól átvett egészségügyi intézményeké 18,38, a városoktól átvett kórházaké 10,23 milliárd forint.

A Magyar Államkincstárnál nyilvántartott adósságállománynál is jelentősebb a teljes egészségügyi intézményi kör tartozása, a háromnegyed éves adósságállományra vonatkozó adatokat azonban még csak most fogja összesíteni a szakállamtitkárság. Az ugyanakkor, hogy már az év első felében csaknem 36 milliárd forintot tett ki a kórházak lejárt határidejű szállítói állománya, alátámasztja a szakértők jóslatát, hogy az év végére a 60–80 milliárdot is elérheti az egészségügyi intézmények tartozása.

Ez 2011-ben 60 milliárd forint lett volna, ha a kormány nem ad 27 milliárd forint rendkívüli támogatást a kórházaknak a lejárt adósságok kifizetésére. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke a lapunk által szervezett konferenciáján feltette a kérdést: „2012-ben mitől lenne ez kevesebb”, amikor a kötelező és az év közbeni béremelések, az ár- és áfaemelkedés, illetve az infláció hatásai miatt a tavalyihoz képest még többet kell költeniük az intézményeknek, megtakarítási lehetőségeik pedig továbbra sincsenek.

Az intézményvezetők és a beszállítók is úgy látják: kormányzati beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a kórházak talpon maradjanak. Ezért is döntöttek úgy, hogy mielőbbi egyeztetésbe kezdenek. Ennek első lépéseként találkoztak tegnap a beszállítói szövetségek és a Kórházszövetség képviselői, december elején pedig már az Egészségügyi Államtitkársággal tárgyal a szövetség.

A kórházak többsége a gyógyszer- és orvosieszköz-forgalmazóknak, valamint az energiaszolgáltatóknak nem fizet időben. (Ez utóbbiak, valamint a távközlési szolgáltatások központosított közbeszerzése miatti átállás során, a szerződéstől eleső, korábbi szolgáltatók tartozásait ki kellett fizetniük a kórházaknak.)

több mint 50 százalékkal nőtt a lejárt követelésállománya az előző év azonos időszakához képest, és elérte a tízmilliárd forintot. Mint Rásky László főtitkár elmondta: még mindig vannak 2011-ből származó rendezetlen számlák, és több intézménynél meghaladja a 180 napot az átlagos fizetési idő. A szállítói számlák fizetési határidejének lejárata óta eltelt leghosszabb időszak 60 és 900 nap között szór, de nem ritkák a 400–500 napja ki nem egyenlített számlák, ami különösen a kis- és közepes beszállító vállalkozások gazdálkodását és sok esetben létét veszélyezteti.

Az OSZ arra számít, hogy az év végére a lejárt tartozások állománya összességében meg fogja haladni a tavalyi szintet, azaz jóval 50 milliárd forint fölött lesz, és csak a medikai gyártók esetében legalább 15 milliárdra rúg majd.

Általában nő az adósság

A költségvetési szervek adósságállománya szeptember végén meghaladta a 64 milliárd forintot. Az előző hónaphoz képest ez 1,4 milliárd forintos emelkedést mutat, és az intézményszintű törvénnyel módosított eredeti előirányzatnak 2,6 százaléka. Az állammal szemben fennálló tartozás 8,42 milliárd forint volt (ez nem adójellegű, saját felügyeleti szervnek, illetve a korábbi tulajdonos önkormányzatnak meg nem fizetett adósság). Az adósságállomány döntő részben szállítói tartozás, a kifizetetlen számlaállomány meghaladta az 55,6 milliárdot.