Évről évre kevesebb férfit, több nőt öl meg a dohányzás

Éves szinten nagyjából minden hatodik ember a dohányzás következtében hal meg Magyarországon. Az ezredfordulótól napjainkig ez csaknem 275 ezer áldozatot jelent. A dohányzásnak tulajdoníthatóan meghaltak százalékos aránya az összhalálozásban majdnem másfél százalékponttal nőtt az elmúlt 13 évben. Ez azt is jelenti, hogy e káros szenvedély lényegesen visszafogja a születéskor várható élettartam egyébként emelkedő irányzatát – állapítják meg a KSH kutatói a halálozással foglalkozó tanulmányukban.

Több mint húszféle halálos betegséget hoznak közvetlenül összefüggésbe a nikotinfüggőséggel. 2012-ben a legtöbb dohányos férfi légcső-, hörgő-, vagy tüdőrákban halt meg. A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a második legveszélyesebb halálokot a férfiakra nézve: tízből négy dohányzás emiatt halt meg. Ezután következnek a légzőrendszer idült betegségei, az egyéb rosszindulatú daganatok, a magas vérnyomás- és az agyérbetegségek, valamint az ajak, a szájüreg,a  garat, a nyelőcső és a gége tumorai. A nemek között lényeges különbség, hogy míg a férfiaknál a légcső-, hörgő-, tüdődaganatos halálozások messze meghaladják a szívbetegségekét, addig a nőknél sokkal kevésbé jelentős ez a differencia.

Az ezredfordulón mintegy négyszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt, mint nő. Ám 2000 és 2012 között a dohányzásnak tulajdoníthatóan meghalt férfiak száma majdnem tizedével csökkent, a nőké azonban több mint másfélszeresével emelkedett. Ennek az az oka, hogy bár a jelenlegi és valaha dohányzó férfiak száma közel 8 százalékkal zsugorodott, és jóval 2,5 millió alá csökkent, addig a nőknél több mint 5 százalékkal gyarapodott, és túllépte az 1,8 millió főt.

Mindkét nemnél csökkent a dohányzók aránya a 25-49 éves korcsoportban, az 50 éven felüliek körében, viszont, különösen a nőknél, nőtt a nikotinisták száma. Fiatalabb korban mindkét nemnél egyértelmű a javulás, sokkal kevesebben dohányoznak, mint az ezredfordulón.

A kutatók szerint a felgyorsult emancipáció, a nemi szerepek közti határ elmosódása, ezáltal a megemelkedett mértékű stressz, egyszóval a női életstílus „elférfiasodása” állhat annak hátterében, hogy egyre több a dohányos nő. A férfiak nagyobb mértékű idő előtti halálozása, a válásokkal együttesen alapvetően megváltoztathatja a középkorú nők családi kötelékeit. A változásokkal pedig nem mindenki tud megbirkózni káros szenvedélyek nélkül. 

Közép-Kelet-Európában is az élen
Magyarországon mind a rendszeresen dohányzók számában, mind az egy főre jutó cigarettafogyasztásban kiemelkedik a régió országai közül. Közép-Kelet-Európán belül Bulgária mellett a magyar társadalomba ágyazódott be a legmélyebben a dohányzás. Egyedi Szlovénia helyzete, ahol ugyan a térségen belük a legkevesebben füstölnek, ők viszont nagyon sokat. Szlovákiában és Csehországban régiós összehasonlításban kevesen szenvednek a nikotinfüggőségtől.

Ha leteszi a cigarettát
20 perc múlva normalizálódik a vérnyomás és a pulzusszáma, melegszik a keze és a lába, mert javul a vérkeringése a végtagjaiban.
24 óra múlva kezd tisztulni a tüdő, az ízlelés és a szaglás jelentősen javul.
3 hónap múlva csökken, vagy teljesen megszűnik a köhögés, a zihálás és a légzési nehézségek, jelentősen javul a tüdőkapacitás. Az íny megbetegedései érezhetően csökkennek.
1 év múlva a szívroham kockázata a dohányosokkal összehasonlítva, mintegy felére csökken.
10 év múlva a tüdőrák kockázata a dohányosokénak a felére csökken, azonos lesz azokéval, akik soha nem dohányoztak. A csontritkulás veszélye is csökken.
15 év múlva már nincs különbség a leszokott dohányos és a nemdohányzó között az egészségi veszélyek és a korai halálozás tekintetében.