Évtizedes lemaradásban a gyógyeszközökkel

Magyarországon becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyászati segédeszközre. Azok száma, akik rendszeresen használnak például kerekesszéket, hallókészüléket vagy gyógycipőt, nyolcszázezer-egymillió főre tehető. További mintegy 200 ezer betegnek kell speciális kötszert, járókeretet vagy kompressziós harisnyát használnia egy-egy műtét után.

Nem csupán a gyógyeszközöket használók, de az azok gyártásából-forgalmazásából élők száma is jelentős. Sok száz egyéni vállalkozó, mikro-, kis-, és közepes vállalkozás, valamint mintegy ötven nagyobb vállalkozás működik ezen a területen, mintegy húszezer embernek adva munkát.

Az Orvostechnikai Szövetség szerint mindezek miatt alapvetően fontos, hogy végre egy komplex és átgondolt stratégia mentén alakítsa át a gyógyászati segédeszközök forgalomba hozatalát és támogatását a kormány. Annak érdekében, hogy ez a gyártók és forgalomba hozók által évek óta sürgetett lépés megkezdődjön, az OSZ kidolgozta és átadta a szaktárcának azokat a javaslatait, amelyek nemcsak hosszú, de akár már középtávon pozitív változást hoznának a gyse területén.

A költségvetési támogatások ésszerűbb felhasználását és a betegellátás színvonalát javítaná, ha egyszerűsítenék a támogatási rendszert, átalakítanák a finanszírozott termékstruktúrát és változtatnának a támogatásba befogadás szabályain. Ennek egyik fontos lépéseként változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy miközben korszerűbb termékekkel a betegek jobban rehabilitálhatók lennének, a társadalombiztosítás nem kész felülvizsgálni a támogatott termékstruktúrát, és ezért sem lehet befogadtatni korszerűbb, innovatív termékeket.

„A gyógyászati segédeszköz ellátás munkaképesség megőrző és rehabilitációs potenciáljának kihasználatlansága a magyar egészségügyi ellátás egyik legneuralgikusabb része” – fogalmaz Rásky László. Ennek az is oka, hogy a magyarországi gyógyeszköz-ellátás technológiai színvonala nem egyenletes, és több szempontból is legalább évtizedes lemaradásban van az európai átlaghoz képest. Úgy, hogy miközben folyamatos az igény a támogatásból korábban kiszorult szemészeti és fogászati ellátások, illetve eszközök visszakerülésére, egyre inkább elvárás olyan otthonápolási és életvitelt segítő eszközök támogatása, mint amilyenek az elektromos ágyak és a mozgásfejlesztő eszközök.

Az Orvostechnikai Szövetség meggyőződése szerint a gyógyeszközök támogatási rendszerének orvos szakmai elveken, protokollokon kell nyugodniuk. Az ezek alapján meghatározott technológiai követelmények nagyrészt meghatározzák a finanszírozási szükségleteket is.

A gyse támogatására fordítható keret ésszerű felhasználása a szövetség szerint arra is lehetőséget teremtene, hogy a cégek hosszú évek után végre emelhessék támogatott termékeik árát. Ez azért lenne égetően fontos, mert az OSZ felmérése szerint az árak karbantartásának elmaradása a gazdasági válságnál és a forint árfolyamának romlásánál is kedvezőtlenebbül érintette a gyógyászati segédeszközöket gyártó, forgalmazó cégeket, amelyek fele nehéznek, 17 százaléka pedig nagyon nehéznek értékelte gazdasági helyzetét.

Százmilliárdos érték

A gyse-ágazat termelési és szolgáltatási értéke jelenleg mintegy bruttó 100-120 milliárd forint. A társadalombiztosítási támogatással orvosi rendelvényre kiszolgált termékek bruttó értéke körülbelül 65 milliárd forint. Az éves gyógyeszköz-támogatási előirányzat az idén 43,3 milliárd forint. Ma Magyarországon hetven termékcsoportban forgalmaznak gyógyászati segédeszközöket. Ide tartoznak többek között az egyedileg gyártott végtag ortézisek, a művégtagok, a kerekes székek, az egyedileg gyártott ortopéd cipők, de a kötszerek, a sztómaterápiás segédeszközök, a hallásjavító készülékek, valamint a vércukor- és vérnyomásmérők.