Exportképes orvosképzés

Sokszoros a külföldiek túljelentkezése az hazai orvoskarokra, ám a szűk oktatási kapacitások miatt 2100-nál több fiatalt nem tudnak felvenni. Pedig minden öt külföldi hallgató egy munkahelyet tart fenn, s jelenleg 24 milliárd forinttal növeli a GDP-t.

A szeptemberben kezdődő tanév utolsó felvételi vizsgái még hátravannak az orvostudományi egyetemeken, ám már eddig 2052 külföldi, fizetős hallgatót vettek fel a hazai négy intézménybe. A debreceni, a szegedi, a pécsi és a budapesti egyetem angol nyelvű kurzusaira két-háromszoros volt a túljelentkezés, a német oktatásra ennek a duplája, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) német nyelvű képzésére pedig nyolcszor többen jelentkeztek, mint ahány hallgatót fogadni tudnak.

Jelentős exportágazata Magyarországnak a felsőoktatás – mondta a Világgazdaságnak Ivády Vilmos, az SE gazdasági műszaki főigazgatója, aki a közelmúltban részt vett az egészségügyi felsőoktatás fejlesztéséről szóló tanulmány elkészítésében. Egzakt számokat tettek a döntéshozók asztalára, amelyekből kiderül, hogy a jelenlegi 6200 fős külföldi hallgatói létszám 12 milliárd forint tandíjbevétellel és körülbelül ugyanennyi magyarországi költekezésből származó bevétellel növeli évente a GDP-t anélkül, hogy az állam ezt a tevékenységet támogatná. A pontosan kimutatható GDP-növekmény 30 százaléka az államháztartás bevételeit gyarapítja, s 6 milliárdos többletforrást biztosít az egyetemek alapfeladatainak ellátásához – mondta a főigazgató.

Ezért is javasolták az orvosegyetemek, hogy vagy az Új Széchenyi-tervből, vagy más központilag támogatott program keretében közvetlenül vállaljon szerepet az állam az oktatás exportképességének bővítésében. Ahhoz ugyanis, hogy még több fizetős külföldi hallgatót fel tudjanak venni, szükség van az orvosegyetemek oktatói kapacitásainak és versenyképességének növelésére, az oktatási, a kollégiumi, a szabadidősport-infra-struktúra javítására, egyéb fejlesztésekre. Az európai és amerikai országokból jelentkezők mellett mára potenciális célpiacot jelentenek az ázsiai államok is – mondta Ivády Vilmos.

A debreceni orvosegyetemen az izraeli, norvég, svéd, brit, török hallgatók mellett egyre több a koreai és vietnami fiatal – tudtuk meg Jenei Attilától, az egyetem nemzetközi oktatási központjának igazgatójától. A hajdúsági egyetemen a külföldieknek kizárólag angol nyelvű oktatást kínálnak. Egy sikeres TÁMOP- pályázatnak köszönhetően kétszáz oktatójuknak angol nyelvű továbbképzést tartottak, kétharmaduk eredményesen le is tette a felsőfokú nyelvvizsgát. Debrecenben az általános orvosképzés mellett fogorvosokat, gyógyszerészeket, fizikoterápiás és népegészségügyi szakembereket is képeznek, és előkészítő oktatást is tartanak leendő hallgatóiknak. Törekvésük az, hogy az első évek alapképzése után akkreditált külföldi intézményekben, lehetőleg az anyaország kórházaiban szerezzenek klinikai gyakorlatot az orvosjelöltek, majd Debrecenben tegyék le az államvizsgát. Ennek hátterében is a szűk klinikai gyakorlati kapacitási lehetőség áll.

A pécsi egyetemen az eddig ott tanuló 1612 külföldi hallgató mellé szeptembertől 461-en biztosan csatlakoznak, de az e hétre lezáruló pótfelvételik után számuk növekedhet – tudtuk meg Lengvárszky Attila oktatási igazgatótól. A tandíj – csakúgy, mint a másik három egyetemen – karonként változik. Az általános orvosképzés első félévében angol szakon 7500, a második félévben 6500 dollár, ugyanez a fogorvos-tudományi karon 8055, illetve 7055 dollár. A német nyelvű általános orvostanhallgatók 5900-5900, a fogorvosok 6270-6270 eurót fizetnek félévenként. A tandíj összege az oktatási költségektől függ – mondta az igazgató.

A Szegedi Tudományegyetem jelenleg 655 angol és 243 német nyelvű külföldi fiatalt oktatnak – tudtuk meg Lednitzky Andrástól, a dékáni hivatal vezetőjétől. Szeptembertől pedig legalább 441 fiatallal bővül a kör, hiszen ezen a héten náluk is tartanak még felvételi vizsgákat.

A szaktárca is elismeri a külföldi orvosképzésben rejlő lehetőségeket, s egyetértenek azzal, hogy annak bővítéséhez szükség van a magas színvonalon oktató tanári kar s a technikai-infrastrukturális feltételek fejlesztésére. Az egyetemek benyújtották javaslatukat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, Molnár Ágnesnek is. Pozitív elbírálást remélnek, hiszen a befektetett források nagyon hamar megtérülnek. A GDP-re gyakorolt közvetlen hatás mellett ugyanis minden öt külföldi hallgató egy munkahelyet tart fenn, így jelenleg már 1200 állást biztosít hazánkban.