Felértékelődik az egészség
Az öngondoskodás iránti igény 2001-ben kapott lendületet, az azt követő években a taglétszám növekedése évi 110–140 ezer között volt, ám tavaly – vélhetően a béren kívüli juttatások idei adózásának változása miatt – a dinamika visszaesett öt százalékra. A pénztárakban a munkáltatói hozzájárulás legnagyobb mértéke a havi minimálbér 30 százaléka (22 050 forint), amelyet a melegétel-utalványokkal és az üdülési csekkel azonos, 25 százalékos szja-befizetés terhel. Az átlagos egyéni befizetés éves szinten 70 ezer forint, a minimum tagdíj pedig 30 ezer. Az elmúlt évben egyébként 879 405-en tartoztak valamelyik egészségpénztárhoz, a tagok 51 százaléka férfi, s a kasszák az év közepén 50 milliárd forint vagyonnal rendelkeznek.
A biztosítási ügyekben járatlanok számára úgy tűnhet, hogy a nyugdíj- és egészségpénztárak évi 330 ezer forint egyéni befizetése után járó 100 ezer forint adójóváírás vonzó, de elfeledkeznek arról, hogy az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének erőteljes szűkítése bizalmatlanná tette a rendszer iránt a takarékoskodni szándékozókat – fogalmazott lapunknak korábban Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Fontos lenne a stabilitás, a kiszámíthatóság, amellyel nem csupán az egyének járnak jól, de jelentős tehertől szabadulhatna meg a közbiztosító is.
Az EbF felméréséből az is kiderült, hogy a legtöbben (a lakosság több mint 16 százaléka) Fejér és Komárom-Esztergom megyében választották az öngondoskodásnak ezt a formáját, a legalacsonyabb az érdeklődés Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol a 16 évnél idősebbeknek csupán 7,23 százaléka tagja valamelyik egészségkasszának. Egyébként minden ötödik tag budapesti lakos. A tagság aránya függ az adott térség foglalkoztatottsági lehetőségeitől.
Mivel az egészségügyi szolgáltatóknak biztos bevételt jelentenek a pénztárak, így akár 20 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a tagok például az egészségügyi állapotfelmérést, a komplett szűrővizsgálatokat. Ám jellemzően a legtöbben most is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott szolgáltatásokat egészítik ki a megtakarításaikból. Legtöbbet – háromnegyed részt – gyógyszer és gyó-gyászati segédeszközök vásárlására fordítják az emberek, ez a lakosság rossz egészségi állapotával és a rendszeres havi jövedelmek reálértékének csökkenésével magyarázható. A pénztárak közel negyedének van szolgáltatói szerződése fogorvosi rendelőkkel, 17 százalékuknak gyógyszertárakkal, 12 százalékuknak gyse-szaküzletekkel. Ám míg a gyse-szaküzletek és a fogorvosok közel harmada nyújt átlagosan 7-8 százalékos kedvezményt a listaárakhoz képest, a gyógyszertáraknak mindössze egy százaléka átlagosan két százalék körüli árkedvezményt kínál.
A költségkímélés és a tagok jobb kiszolgálása érdekében egyre inkább a készpénzkímélő elektronikus egészségkártyás vásárlásokat preferálják, az arány ma már 60 százalék. Így a vásárlásoknak kevesebb mint a felében kell a tagoknak számla ellenében utólagos elszámolást és visszatérítést kérni. Az egészségpénztári kártyák érvényessége 2–5 év, s az éves kártyadíjak átlagos értéke 554 forint, a legmagasabb díj 4000 forint, nyolc pénztárnál azonban nem kell kártyadíjat fizetni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.