Felfüggesztett rendeletek

Nem vezetik be júliustól a gyógyításhoz előírt új minimumfeltételeket, továbbra is gyógyíthatnak közreműködői szerződéssel az orvosok, és fél évig nem teszik kötelezővé a gyógyszertáraknak a betegek által beváltott vények online elszámolását az egészségbiztosítóval. Ezt jelentette be sajtótájékoztatóján Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi helyettes államtitkára.

Szükség van ugyan az új minimumfeltételekre, de egyelőre nincs esélyük a kórházaknak, hogy pótolják a hiányzó eszközöket és szakembereket – szólt az indoklás. Ha lenne központi pénzforrás, sok helyen az ahhoz szükséges önerőt sem lennének képesek biztosítani. Ám a tisztiorvosi szolgálat sem készült fel a sok ezer működési engedély ellenőrzésére. S mivel hamarosan hozzálátnak az egészségügyi intézményrendszer átalakításához – meghatározzák a kistérségi, a városi, a megyei és az országos intézetek feladatát –, célszerű, ha ahhoz igazítanak.

Egyetért az intézményrendszer átalakításával Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, csakúgy, mint azzal, hogy Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár tiszta képet akar kapni az intézmények adósságáról. A valós kép feltárásában partnerei lesznek a tárcának – mondta lapunknak az elnök.

A kórházszövetség szerint az intézmények kényszerből, szakember híján foglalkoztatnak részállásban, közreműködői szerződéssel orvosokat, nélkülük nem tudnák ellátni a betegeket. Mivel nincs adat, az MKSZ az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével támogatja: készítsenek felmérést, amely egyúttal alapja lehet a szakemberszükséglet megállapításának. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke helyesli, hogy elsejétől nem teszik kötelezővé a patikáknak a vényforgalom online jelentését a biztosítónak. Szükség van fél év haladékra az új elszámolási rendszer kiépítéséhez, ezalatt tesztüzemben működik az új rendszer – mondta. NTE

Hazánkban a GDP 4,3 százalékát fordítják egészségügyre – célja, hogy záros határidőn belül ez az arány a visegrádi országok 6 százalékos átlagát elérje. Úgy látja: az ellátórendszer a fenntarthatóság peremére sodródott, ezért területi és funkcionális integráció mentén alakítják át az ágazat struktúráját. Ez rugalmasan alkalmazkodik az adott terület adottságaihoz.

Mikola István, a bizottság elnöke támogatja a tárca elgondolásait, de felhívta a figyelmet: a hosszú távú elméleti stratégiák megalkotásával együtt égető szükség van az ágazat akut gondjainak megoldására.

Hazánkban a GDP 4,3 százalékát fordítják egészségügyre – célja, hogy záros határidőn belül ez az arány a visegrádi országok 6 százalékos átlagát elérje. Úgy látja: az ellátórendszer a fenntarthatóság peremére sodródott, ezért területi és funkcionális integráció mentén alakítják át az ágazat struktúráját. Ez rugalmasan alkalmazkodik az adott terület adottságaihoz.

Mikola István, a bizottság elnöke támogatja a tárca elgondolásait, de felhívta a figyelmet: a hosszú távú elméleti stratégiák megalkotásával együtt égető szükség van az ágazat akut gondjainak megoldására.-->