Gyógyulhat az egészségügy

A gazdasági keretrendszer függvényében készíti el a szaktárca az egészségügy stabilizációs tervét – jelentette be a Világgazdaság tegnapi, XX. egészségügyi konferenciáján az ágazatért felelős államtitkár. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára elsőként lapunk konferenciáján tette meg nagy tetszést kiváltó bejelentéseit. Elmondta, hogy a kormány javasolja a patikaliberalizáció hatályon kívül helyezését, ezt korábban – a lakosság biztonságos gyógyszerellátása érdekében – már többször indítványozta a gyógyszerészi kamara. Megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet, amelynek a munkájához az Országos Egészségbiztosítási Pénztár büdzséjéből évente 200 millió forinttal járult hozzá. Ám szükség lesz továbbra is a felügyelet által az egészségügyi intézményekben végzett tanulmányokra és a gyógyszerpiaci elemzésekre. Ezeket a feladatokat más szerkezetben folytatják, csakúgy, mint a betegjogok képviseletét.

Az azonnali intézkedések között említette, hogy visszaállítják a kötelező egészségügyi kamarai tagságot, amelyet a három köztestület nevében üdvözölt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Mint mondta: ez nem csupán a kamarák tagnyilvántartása miatt, de azért is fontos, hogy megfelelő etikai képviseletet biztosítson. A júliustól bevezetendő gyógyítási minimumfeltételeket pedig a realitásokhoz szabják – mondta az államtitkár. Változások lesznek az alapellátás stratégiai szerepének a megerősítésében, a kórházi konszolidációban és a forrásteremtési struktúrában is.

Az orvostudományi egyetemek helyzetéről beszélt Tulassay Tivadar, az Egyetemi Klinikák Szövetségének elnöke. Partnerséget kínált az új kormányzat munkájához. Fontosnak tartják az átlátható finanszírozást, az egészségügyi ellátás racionalizálását, a képzésnek a lakossági szükségletekhez való igazítását.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a diagnózist felállította a kormány, de meg kell határozni a terápiát is. A jelenlegi intézményrendszert nem lehet fönntartani a mostani finanszírozásból, s még az idén szükség lesz többletforrások bevonására. A hazai gyógyszeripar jellemzőit összegezve Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke várja a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását, mert a cégekre kivetett különadó miatt visszavetette a beruházásokat, de jelentős többletterhet rótt a betegekre is. Erőss György, a Philips Magyarország egészségügyi üzletágának a vezetője szerint a technológiai fejlesztések hátterében az egészségügyi ellátás minőségének a javítása és a költségek csökkentése áll, a fejlesztések értéket teremtenek a páciensnek és az ellátónak egyaránt.

„Hazát az orvosnak, orvost a hazának” – fogalmazott Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, aki úgy látja, a fiatal orvosok bére nem fedezi a megélhetésüket, életpálya helyett kényszerpálya vár rájuk. Elmondta azt is: az új tárcavezető tárgyalásokat kezdeményezett velük, s úgy tűnik, nem vezetik be a fiatal orvosokat kilenc évig röghöz kötő rezidensrendeletet. Ha ezt megtennék, a hatodéves orvostanhallgatók többsége nem kezdené el a szakvizsgáját itthon. Pedig kellene az utánpótlás az idősödő orvosi kar miatt.

A civilszervezetek egészségügyben betöltött szerepéről beszélt Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke. Szerinte az új kabinetnek kiemelten kell kezelni ezekkel a szervezetekkel az együttműködést, megfogadni a szakmai tanácsokat. Ez nem minden esetben pénzkérdés, hanem együttműködési hajlandóság az egészségügy talpra állítása érdekében. BG–NTE