Hálapénz Magyarországon: egészségtelenül hálásak vagyunk

Az orvosok 33 százaléka teljes mértékben elutasítja a paraszolvenciát, és nem is fogad el hálapénzt – derült ki egy idén januárban, 907 magyar orvos bevonásával végzett reprezentatív felmérésből, amit a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a Szinapszis Kft.-vel készíttetett. Ez az arány lényegesen magasabb, mint a témában végzett 2013-as első kutatás során mért 19 százalék. Érdemben – 31-ről 17 százalékra – csökkent azoknak az orvosoknak az aránya is, akik úgy gondolják: a borítékot valóban hálájuk kifejezéseként, önkéntesen adják a betegek.

A válaszokból az is kiderült, hogy 2013 és 2017 között ugyan jelentős mértékben, 194 ezerről 260 ezer forintra nőtt az orvosok átlagos nettó alapbére, de a megkérdezettek kétharmada még mindig azt mondja, hogy ebből a pénzből nem tudja megalapozni a jövőjét.  61 százalékuk ezért nyilatkozott úgy, hogy kénytelen elfogadni a borítékot.

Az orvosok tapasztalatai szerint a betegek hozzáállása is változott, az elmúlt három évben 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek számaránya, akik, ha rájuk lenne bízva, bűncselekménynek minősítenék azt is, ha valaki elfogadja, és azt is, ha valaki fizet. Dénes Tamás azt mondta: ezek után az már nem kérdés, hogy fel kell-e számolni a hálapénz­rendszert, már csak az a kérdés, milyen lépések kellenek hozzá.

A szakértők többféle paraszolvenciát különböztetnek meg: a legártalmatlanabb valóban a hála kifejezésére szolgál; a borravaló jellegű hálapénz egy másik; a számla nélküli szolgáltatásvásárlás a harmadik; a korrupció jellegű hálapénz pedig a negyedik kategória. Kincses Gyula egészségügyi szakértő szerint a hála jellegű hálapénz nem mérgezi a bizalmon alapuló személyes orvos-beteg kapcsolatot. A borravaló jellegű hálapénz ellen a béremelés védene a legjobban. A legálisan megvásárolható szolgáltatások megvásárlásának lehetősége a számla nélküli szolgáltatásvásárlást segítene felszámolni.

A korrup­tív hálapénz ellen azonban valódi szigorral kéne fellépni. Sürgősséginek minősítik például a területen kívüli beteget, így elhárul az ellátás akadálya, hamisan vesznek táppénzre valakit, a tb-támogatásokkal, várólistákkal manipulálnak.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: felmérésükben egyértelműen igazolták, hogy a betegek nagy többsége félelemből fizet, a kiszolgáltatottságtól való félelem ösztönzi őket, másik részük pedig szolgáltatást vásárol. „Szerintünk a hálapénz egyértelműen korrup­cióra hajlamosító jelenség, egy szoftkorrupt rendszert tart életben az egészségügyben. Miért nem lehet adni a rendőrnek, kormány­hivatalnoknak, vagy egy politikusnak hálapénzt? Ugyanazon okok miatt az egészségügyből is ki kell irtani a borítékok gyakorlatát. Nagyon kevés választja el a jó, a kevésbé jó és a rossz hálapénzt.” Dénes szerint rendezni kell az egészségügyben dolgozók bérét. Ennek a folyamatnak a végén pedig minden típusú hálapénzt büntetni kell. Így négy év elég lenne ahhoz, hogy a hálapénz rendszerét felszámolják.

A kórházi orvosok kapják a legtöbbet

A KSH két évvel ezelőtt készített kimutatást arról, mennyit fizetünk zsebbe. Akkor több mint 16 milliárd forintot költött a magyar lakosság a szolgáltatásokon felül. Ebből 8,3 milliárdot orvosi rendelőkben hagytunk. Majd annyi hálapénzt fizettünk ki az egészségügyben, mint amennyit az összes étteremben, fodrásznál, kozmetikusnál és szolgáltatónál. A legtöbb pénz a kórházi orvosokhoz kerül, a gerincsebészet, az ortopédia és a szülészet a leginkább hálapénzes szakma.